Hol van a jósolt recesszió? Az elemzők jóslatai befulladtak – vagy még várni kell Trump vámháborújának valódi következményeire
A gazdasági elemzők rendre arra figyelmeztettek, hogy Donald Trump agresszív vámintézkedései katasztrofális következményekkel járnak majd – áremelkedés, keresletcsökkenés és végső soron egy amerikai recesszió. Mégis, fél évvel az Egyesült Államok globális kereskedelmi háborújának kezdete után, az apokalipszis elmaradt. Sőt, a gazdaság nő, az infláció csökken, a tőzsdék szárnyalnak. A közgazdászok tévedtek, vagy csak késnek a jósolt következmények?
Hol marad az amerikai recesszió?
A legfrissebb adatok szerint az amerikai gazdaság a második negyedévben mintegy 2 százalékkal nőtt, és az infláció is 3 százalék alá esett. A befektetők hangulata javult az áprilisi pánik után, a részvénypiac új csúcsokat dönt, miközben a közgazdászok csak egyharmad esélyt adnak annak, hogy a következő évben recesszió következik.
Pedig a vámok valóban emelkedtek: az átlagos amerikai importvám immár meghaladja a 15 százalékot, szemben az egy évvel ezelőtti 3 százalék alatti szinttel. Ez történelmi mércével is magas – közelít a hírhedt Smoot-Hawley-vámrendszer átlagos 20 százalékos szintjéhez, amelyet gyakran a nagy gazdasági világválság egyik kiváltójaként emlegetnek.
A kérdés tehát jogos: valóban megtörte Trump a közgazdaságtan egyik alaptörvényét? Lehet, hogy az elmélet nem számolt minden tényezővel?
A válasz még nem egyértelmű, de a Wall Street Journal elemzői szerint három lehetőség körvonalazódik:
- Túl korai az ítélet: Sok vám csak nemrég lépett életbe, a piacok még alkalmazkodnak. Ráadásul a kiszámíthatatlan politika – bármennyire is meglepő – akár tompíthatja is a sokkot. Ha a szereplők nem biztosak abban, meddig maradnak érvényben a vámok, nem emelik meg automatikusan az árakat. Az is előfordul, hogy a félelmekhez képest enyhébb vámok megkönnyebbülést hoznak.
- A vámok még nem elég nagyok : Az amerikai gazdaság viszonylag zárt – az import aránya a GDP-n belül kevesebb mint 15 százalék. Talán egyszerűen elbír egy ekkora sokkot, különösen, ha a többi fundamentum erős marad.
- A közgazdasági alaptörvények „megtörhetőek” : Lehet, hogy az elemzők túlhangsúlyozták a negatív hatásokat, és nem számoltak az ellensúlyozó mechanizmusokkal. A vámbevétel – évente akár háromszázmilliárd dollár – az államkasszát gazdagítja; a külpiacokról visszaszoruló importőrök helyét amerikai termelők vehetik át. A Trump által kötött új kereskedelmi megállapodások, például az Európai Unióval, azt is sugallják, hogy az Egyesült Államok gazdasági súlya korábban nem volt kellően kihasználva a tárgyalásokban.
Még ha ma csak az első válasz adható is biztosan – és még várnunk kell a vámháború valódi hatásaira –, a második vagy harmadik lehetőség megerősítése alapjaiban rengetné meg a nyugati gazdasági felfogást.
A 2008-as pénzügyi válság már megtépázta a piacpárti liberalizmusba vetett hitet, és ha a világ legerősebb gazdasága sikeresen alkalmaz egy korábban diszkreditált védővámrendszert, akkor a közgazdasági gondolkodás újabb „biztos igazsága” omlik össze.
Az ebből merítő nacionalista, államközpontú vagy korporatista gazdaságpolitikai irányzatok pedig immár nemcsak ideológiai alapon, hanem empirikus tapasztalatokra hivatkozva is érvelhetnek – újra felülírva az elméletet a gyakorlat diktátuma szerint.
Átrajzolhatják a világkereskedelmet Trump legújabb vámjai
Lejárt a határidő, és az elnök nem teketóriázott, újra emelkednek az amerikai vámok. Trump rendeletek sorában ismertette a vámok legújabb szintjét.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
