Az épületkerámia miatt törhetett ki a Zsolnay-háború

Továbbra is áll a bál a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. körül. Pénteken ugyanis a cég felszámolását kezdeményezték a Pécsi Törvényszéken. Nem hivatalos információnk szerint a felszámolási kérelem benyújtója egy kormányközelinek mondott építőipari cégcsoporthoz, a West Hungária Bau Kft.-hez tartozó vagyonkezelő társaság. A felszámolási kérelem benyújtásától számítva a pécsi bíróságnak három munkanapja van arra, hogy eldöntse, kijelöl-e vagyonfelügyelőt a manufaktúrát működtető céghez – ez akár ma, de legkésőbb szerdán megtörténhet. Mivel a kormány Páva Zsolt pécsi polgármester kezdeményezésére februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a Zsolnayt, ha lesz felszámolás, azt az állami Nemzeti Reorganizációs Zrt. folytatja le.

Ha megindul az eljárás, Bachar Najari, az órabizniszben érdekelt szír üzletember, könnyen lehet, csak úgy kerülheti el a nagy múltú pécsi gyár felszámolását, ha kifizet egy lejárttá tett, 416 millió forintos tartozást. A tartozás úgy jött össze, hogy az MFB május 18-án felmondta a Zsolnay eredetileg 2017 tavaszán és 2017 őszén lejáró, eredetileg 172, illetve 87 millió forintos hitelét, és fizetésre szólította fel a pécsi céget. A tartozás a kamatokkal együtt duzzadt mostanra 416 millióra. Az pedig nyílt titok, hogy ezt a követelést a West Hungária Bau Vagyonkezelő időközben felvásárolta, információink szerint körülbelül harmadáron, ami szokványosnak mondható a piacon hasonló kiélezett, vitatott helyzetben.

A Zsolnay Zrt. vezetése viszont úgy döntött: nem fizet. Inkább érvénytelenségi pert kezdeményezett a hitel felmondása ellen, és annak körülményeire tekintettel büntetőfeljelentést tett. A Zsolnay egyébként korábban meg akart egyezni az MFB-vel. Többször is tett ajánlatot a hitel külölféle konstrukciókban történő visszafizetésére, de nem sikerült megállapodnia a bankkal.

Az pedig jóformán kizárt, hogy a Zsolnay és a követelést megvásárló cég vezetése külön megállapodást kössön, például részletfizetésről, értesüléseink szerint ugyanis a követelésvásárlás mögött valójában piacszerzési tervek állnak. Az elmúlt két évtizedben hanyatlásnak indult pécsi manufaktúra a közeli jövőben jó üzletet jelenthet. Legalább százötven olyan, Zsolnay épületkerámiával és pirogránittal díszített épület van ugyanis az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén, amelyeknek a felújítása időszerű. A tervezett és remélt épületrekonstrukciós munkák pedig több tízmilliárd forintos üzletet hozhatnak a Zsolnay leendő tulajdonosának, a márkanevet és a technológiát birtokló új cégnek. Ez okozhatta a „Zsolnay-háború” kirobbanását, illetve azt, hogy elmérgesedett a viszony a cég többségi részvénycsomagját 2013 februárjában értékesítő pécsi önkormányzat és a manufaktúra többségi tulajdonosa között. Minden arra utal tehát, hogy csak idő kérdése, mikor számolják fel a Zsolnayt, vagy szerzi meg a céget a pécsi önkormányzat, akár egy tőkeerős partnert bevonva.

A Zsolnay átvételéhez lehet köze annak is, hogy egy új önkormányzati cég, a Ledina Kerámia Kft. megalapításáról döntött a pécsi képviselő-testület május végén.

Múlt kedden a porcelángyár száznegyvenkilenc dolgozójából százhúsz-százharmincan (pontos számot az önkormányzat nem közölt) azonnali hatállyal felmondtak a Zsolnay Zrt.-nél, és átigazoltak a bejegyzés alatt álló Ledinához.

A Zsolnay átvételéhez lehet köze annak is, hogy egy új önkormányzati cég, a Ledina Kerámia Kft. megalapításáról döntött a pécsi képviselő-testület május végén.

Múlt kedden a porcelángyár száznegyvenkilenc dolgozójából százhúsz-százharmincan (pontos számot az önkormányzat nem közölt) azonnali hatállyal felmondtak a Zsolnay Zrt.-nél, és átigazoltak a bejegyzés alatt álló Ledinához. -->