Brutális ítélet az Északi Áramlat ügyében: a biztosítók nyertek, a vezeték végleg elveszhet – kétszázmilliárd forgott kockán, de itt a vége
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Nord Stream elvesztette a mérföldkőnek számító biztosítási pert, a bíróság szerint a háborús kizárás érvényes az esetre, azaz a biztosítótársaságoknak nem kell fizetniük a 2022-ben történt szabotázsakcióra. A bíróság azt az érvelését is elutasította a Nord Stream-nek, hogy a vezeték egyik szakaszán keletkezett külön sérülést nem robbanás, hanem egy hajó lehorgonyzása okozta, amire kártérítés illetné meg a céget. Az ítélet fontos jogi precedenst teremthet az energetikai infrastruktúrát biztosító társaságok számára: egyértelművé teszi, hogy az államok közötti konfliktusokhoz kapcsolódó szabotázsakciók akkor is kizárhatók a kereskedelmi biztosítási fedezetből, ha a támadás nem közvetlenül háborús övezetben történik.
Fotó: ABACA via Reuters
Nem jár a kártérítés akkor sem, ha az akciót nem háborús övezetben követték el
Ugyanakkor a döntés egyben tovább csökkenti annak esélyét is, hogy valaha helyreálljon az Északi Áramlat mint tenger alatti gázvezetékrendszer működése.
A vezeték a robbantások előtt évente akár 55 milliárd köbméter orosz földgázt is szállított Németországba, Európa pedig azóta tartósan eltávolodott az orosz vezetékes gázimporttól.
Az Északi Áramlat 1. és 2. vezetékeket 2022 szeptemberében, hét hónappal Oroszország ukrajnai inváziója után robbantották fel, aminek következtében működésképtelenné váltak.
A támadásért mindmáig sem személy, sem szervezet, sem állam nem vállalta hivatalosan a felelősséget. Ugyanakkor egy német bíróság szerint a támadást állami háttérrel szervezték, és néhány nappal ezelőtt Németországban vádat emeltek egy ukrán férfi ellen, aki a vádhatóság szerint bizonyíthatóan részt vett a szabotázsakció végrehajtásában. A vád szerint az ukrán férfi az Északi Áramlat felrobbantásával nem csak Németország, hanem Európa energiabiztonságát is veszélybe sodorta.
A két vezeték külön biztosítással rendelkezett. Az Északi Áramlat 1-et üzemeltető Nord Stream AG az említett 579 millió euró kártérítést követelte az 1-es vezeték két vezetékágában keletkezett károk miatt az offshore energetikai létesítményekre kötött teljes körű biztosítás alapján.
A biztosítók azonban elutasították az igényt arra hivatkozva, hogy a szerződés háborús kockázatokra és kormányzati intézkedésekre vonatkozó kizárási szabályai mentesítik őket a fizetés alól.
A per tárgya volt mindkét vezetékág átszakadása mellett azonban az is, hogy a második vezetéken talált jelentős horpadás képezte. Ez utóbbi közvetlenül az egyik robbanás helyszíne mellett volt, ahol bizonyítottan robbanószerkezet okozta a sérülést. A biztosítók szerint a horpadás is ugyanennek a támadásnak a következménye volt.
A Nord Stream AG ezzel szemben szakértői véleményekre hivatkozva azt állította, hogy a horpadást más is okozhatta, például egy leejtett hajóhorgony.
Mindegy, ki követte el a szabotázst, akkor sem kell fizetniük a biztosítóknak
Bár a felek több kérdésben is eltérő állásponton voltak – például a szerződés értelmezésében, a károk okáról és a javítás költségeiről sem egyezett mindenben megítélésük –, a legfontosabb kérdés az volt, hogy alkalmazható-e a biztosítás háborús kizárási záradéka.
Ez ugyanis kizárja a fedezetből a háborúval közvetlenül vagy közvetve összefüggő károkat, illetve azokat a károkat is, amelyeket valamely kormány vagy állami hatóság intézkedése okoz.
A felek által meghallgatott geopolitikai szakértők egyetértettek abban, hogy a támadásnak négy lehetséges elkövetője lehetett:
- az ukrán állam,
- ukrán nem állami szereplők,
- az Egyesült Államok, vagy
- Oroszország.
A biztosítók szerint nem volt szükség annak bizonyítására, hogy pontosan melyik fél követte el a szabotázst, mert a háborús kizárás mind a négy forgatókönyv esetében alkalmazható.
A tárgyalás öt héten át tartott, és május 21-én zárult le. A londoni bíróság most hirdetett ítéletet. A bíróság teljes egészében elfogadta a biztosítók érvelését.
Az ítélet szerint bármelyik feltételezett elkövető hajtotta is végre a szabotázst, a háború jelentős szerepet játszott a cselekmény kiváltásában.
A bíróság azt is megállapította, hogy bár nincs bizonyíték arra, hogy valamely kormány hivatalosan elrendelte volna a támadást, a rendelkezésre álló bizonyítékok katonai részvételre utalnak, ezért a károkat állami szereplőnek tulajdonítható cselekményként lehet értékelni.
A horpadással kapcsolatban a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a tények és a tudományos bizonyítékok alapján rendkívül valószínűtlen, hogy azt egy leejtett horgony okozta. A valószínűségek mérlegelése alapján sokkal inkább az állapítható meg, hogy a horpadást ugyanaz a robbanás idézte elő, amely a vezetékek átszakadását is okozta.
A bírósági ítéletet egyelőre sem a Nord Stream, sem annak döntő befolyással bíró tulajdonosa, a Gazprom nem kommentálta. Az ítélet ellen fellebbezésnek még van helye.
