Az autómegosztásba is beszáll a Mol

A várhatóan csökkenő üzemanyag-felhasználás, a tartósan 50 dollár körül hullámzó kőolajár, a vegyipari termékek kelendő volta, a változó vásárlói szokások és igények, valamint a fogyasztói környezettudatosság erősödése azok a fő tényezők, amelyek miatt a Mol két fő pilléren álló gazdálkodási modellt jelölt ki magának. „A piaci környezet változásaira a többi integrált olajvállalat csak lassabban reagál, és főleg csak költségcsökkentéssel, vagy egyes üzletágai eladásával” – jelentette ki a keddi háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt, a csoport elnök-vezérigazgatója. A Mol viszont mostantól a minél nagyobb hozzáadott értékű vegyipari termékek előállítására és egy teljesen újfajta kiskereskedelemre teszi a hangsúlyt. Előbbi érdekében ötévente másfél milliárd dolláros beruházásra készül azokban az országokban, amelyekben finomítói vannak. Ám mivel termelése fókuszába a speciális – például a gépjárműiparban vagy a háztartásokban használt – vegyipari cikkek kerülnek a tömegtermékek helyett, szüksége lehet olyan új technológiákra is, amelyekhez a licenctulajdonosokkal alapítandó vegyes vállalatokon keresztül juthat. A finomítók üzemanyag-előállítása a jelenlegi 70 százalékról 50 százalékra esik a vegyipari profil javára.

A benzinre és a dízelre egyre kisebb szerep jut a töltőállomásokon is, amelyeken majd újabb és újabb szolgáltatások jelennek meg. Ilyen például az elektromos autók töltése, de a töltők majdani száma és telepítésük ütemezése még nem látható. Még az érintett villamos energia eladásának sincs szabályozása. Az viszont biztos, hogy ezt az áramot nem a Mol Százhalombattára tervezett, de (a kedvezőtlen áram-gáz árarányok miatt) eddig meg nem épített gázüzemű erőműve adná. Az építkezés terve végleg lekerült a terítékről.

Az előbb-utóbb megváltozó utazási szokásokat feltételezve a Mol arra is készül, hogy beszáll az osztott autózás majdani piacába. Piacra vinné a csoportnál felhalmozódott mérnöki tudást is, amely akár a Paks II. projektben is hasznosulhat.

A Mol új stratégiája szerint növelni kell a társaság részvényeinek közkézhányadát. „Lehet, hogy néhány részvényesünk piacra dobja a részvényeit, például lassan lejár a CEZ átváltható kötvénye, de nem ismerjük a terveiket. Az idén a Mol közgyűlése is döntött saját részvények bevonásról, vagyis talán ezen keresztül szabályozzuk majd a közkézhányadot. A lényeg az – foglalta össze a Világgazdaság kérdésére Hernádi Zsolt –, hogy megvan az eszközünk a piac szempontjából legkedvezőbb közkézhányad-nagyság kialakításához.”