Japán hátat fordít a világnak, és erre a magyar befektetőknek is figyelniük kell - globális hullámokat vetnek a változások

A 2025. július 22-én megjelent cikkemben már figyelmeztettem: a japán kötvénypiacon kialakulóban lévő hozamemelkedési hullám nem elszigetelt jelenség. Akkor még sokan úgy vélték, a választások majd megnyugvást hoznak. Ma már világos, hogy a japán politikai helyzet nem stabilizálódott, sőt, a választások nyomán hatalomra került új kormány egyelőre sem politikai súllyal, sem költségvetési bátorsággal nem rendelkezik ahhoz, hogy megfékezze az elszálló hozamokat. Sőt, a fiskális lazításra irányuló várakozások – élénkítő csomag, adócsökkentési ígéretek – csak tovább erősítik a piac aggodalmait. A 30 és 40 éves állampapírok hozama két évtizedes csúcsra emelkedett. A belpolitikai instabilitás és a romló költségvetési kilátások egyszerre teszik vonzóvá a „sell Japan” kereskedési stratégiát a részvény-, kötvény- és devizapiacokon.

Japán a gazdasága és a kötvénypiaca által is dominál a világban

Japán nemcsak a világ harmadik legnagyobb gazdasága, hanem a globális állampapírpiac egyik legfontosabb szereplője. A japán jegybank, biztosítók, nyugdíjalapok és magánbefektetők hosszú évek óta aktív résztvevői az amerikai és európai kötvénypiacoknak. A japán tőke jelenléte stabil keresletet biztosított a fejlett piacok szuverén kötvényei számára – különösen a hosszú lejáratoknál. A jelenlegi japán hozamkörnyezet azonban új korszakot nyit, mivel a jenben denominált hozam immár versenyképes – devizakockázat nélkül. A japán befektetők hazai kötvényvásárlása most nem csak vonzóbb, hanem szükségszerű is, hiszen a kormány saját piacán keres finanszírozást.

Már most is látszik, hogy a japán szereplők aktivitása az amerikai állampapírpiacon csökken. Szeptemberben a külföldi vásárlók kereslete az USA Treasury-k iránt visszaesett. Ha ez a trend folytatódik, a kereslet oldalán keletkező űr növekvő hozamokat, azaz áresést jelenthet. Ez különösen veszélyes egy olyan időszakban, amikor az amerikai és európai költségvetések is masszív finanszírozási igénnyel néznek szembe. A befektetők ilyenkor prémiumot kérnek – ez pedig nemcsak az állampapírok hozamát emeli meg, hanem közvetetten minden más eszközosztályt is drágábbá, sérülékenyebbé tesz.

Mi következik ebből a magyar befektető számára? 

A japán tőke visszahúzódása világszerte keresletcsökkenést okozhat a szuverén kötvénypiacokon – különösen az amerikai és európai szegmensekben. Ez fájdalmas hozamemelkedéshez, árfolyamcsökkenéshez vezethet ezekben az eszközosztályokban. A magyar befektetők számára ez több szempontból is fontos:

• A hosszú futamidejű fejlett piaci állampapírok kockázata emelkedik. 
• A devizában denominált eszközök hozama ugyan magasabb, de az árfolyamvolatilitás fokozódhat.

A globális tőkeátcsoportosítás új lehetőségeket nyithat, például a kínai kötvénypiacon. Miközben Japánban a fiskális fenntarthatóság kérdőjeleződik meg, Kína eurokötvény-kibocsátását rekord kereslet övezte Európában. A kínai papírok hozama versenyképes, a devizapolitika kiszámíthatóbbnak tűnik, és a globális diverzifikációt kereső befektetők számára alternatívaként szolgálhat a japán hozamemelkedés kockázatai ellenében. 

A japán kötvénypiac megrendülése nem belföldi történet. A hozamszintek globális újraárazása most kezdődik. A 2025. júliusi figyelmeztetés beigazolódott – de most már nemcsak figyelni, hanem reagálni is kell.