A szemébe mondta Magyarországnak az EU: befagyasztja az uniós pénzét, ennyit már végleg elbukott – de Brüsszel korán örül, a kormány régóta tudja az ellenszert
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMichael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos emlékeztetett: az Európai Bizottság rendszeresen és következetesen értékeli a magyar jogállamisági helyzetet, és az éves jelentésekben továbbra is súlyos hiányosságokat azonosít. Kiemelte, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács eddig kilenc meghallgatást tartott a 7. cikk szerinti eljárásban, miközben a legtöbb problémával kapcsolatban „nem történt érdemi előrelépés”.
Hangsúlyozta, hogy
a bizottság több mechanizmus – köztük a helyreállítási alap és a költségvetési feltételrendszer – alapján mintegy 18 milliárd eurónyi forrást függesztett fel, és ebből egymilliárd már elveszett.
Tineke Strik, a jelentésért felelős holland zöldpárti képviselő a vitában kijelentette: hét évvel a 7. cikk szerinti eljárás indítása után Magyarországon súlyosbodott az uniós értékek megsértése. Bírálta
az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítését,
- a tartós rendeleti kormányzást,
- a korrupció elterjedtségét,
- a médiapluralizmus visszaszorítását,
- a civil szervezetek ellehetetlenítését
- és az LMBTQI-jogok korlátozását.
Szavai szerint Magyarország választási autokráciává, hibrid rezsimmé vált. Strik sürgette az Európai Bizottságot és a tanácsot, hogy érdemi lépésekkel,
akár az uniós források 100 százalékának befagyasztásával
állítsák meg a jogállamiság további romlását.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint 15 éve „politikai boszorkányüldözés” zajlik Magyarország ellen, egyre abszurdabb vádakkal. Úgy vélte, a kritikák olyan „aktivista NGO-k” állításaiból erednek, amelyek külföldi megrendeléseket teljesítenek. Kijelentette: Magyarországot azért támadják, mert védi a nemzeti érdekeket, elutasítja az illegális migrációt, a genderideológiát, valamint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását.
Dömötör Csaba, a Fidesz politikusa szerint minden magyarországi választás előtt ugyanaz ismétlődik: az Európai Parlament „lejárató jelentést” készít, és újabb vitát tart Magyarországról, amelyből ez már a harmincnegyedik. Felszólalása szerint a bírálatok figyelmen kívül hagyják a tényeket, miközben az EU nem foglalkozik szerinte súlyos ügyekkel, így többek között volt uniós biztos ellen indított pénzmosási váddal, az ukrajnai korrupcióval vagy franciaországi választási visszásságokkal.
Úgy vélte,
a Magyarország elleni eljárásoknak „semmi közük a jogállamisághoz”, csupán nyomásgyakorlást jelentenek.
Leszögezte, hogy a kormány nem fog „beállni a kórusba”, és a választ a magyar választások fogják megadni.
Uniós pénzek: ezek a tények
Visszatérve az uniós pénzek kérdésére, hiába kategorikus ebben a kérdésben az EU, a tények árnyalják a képet.
Forrásvesztés nélkül zárta Magyarország a 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklust, jelenleg a harmadik helyen állunk a tagállamok között a felhasználás teljességét illetően — közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában.
Magyarország 98,9 százalékát hívta le a 22 milliárd eurónyi összes forrásnak, ami jelentősen meghaladja a 97,9 százalékos uniós átlagot. A tárcavezető az elszámolás végére jó esélyt lát arra, hogy az első helyen zárjon az ország.
Vagyis ez idáig Magyarország nem bukott uniós forrást, sőt. Hogy miként zárul a jelenlegi pénzügyi ciklus, ahhoz is lesz egy-két szava a kormánynak. Ennek kapcsán érdemes felidézni Gulyás Gergely év elején tett nyilatkozatát. Akkor a miniszter arról beszélt, hogy az uniós forrásokat azért kell, hogy megkapjuk, mert ez nekünk jár.
Idézte Orbán Viktort, aki szerint az ember a zsebkendőjét veszíti el, uniós forrásokat nem, és van eszköze a nemzeti érdek érvényesítésére Brüsszelben. Gulyás Gergely erről azt mondta, hogy több ponton is van lehetőség, az
EU következő hétéves költségvetését ugyanis egyhangúlag lehet csak elfogadni.
Ráadásul ez nem csak 2026-ban lesz aktuális, mert a tervezetet már az Európai Bizottságnak az ősszel nyilvánosságra kellett hozni. Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy a magyar kormányfő megvétózhatja-e ezt a tervezetet, Gulyás Gergely úgy reagált, hogy az Európai Unió működéséből adódóan hosszabb viták lesznek. „Mindent készek vagyunk természetesen megvétózni, ha ez az ország érdeke” – tette hozzá.
