Cégvilág

Eladják lakásaikat a kivándorolt magyarok

Különösen a keleti országrészben jelentkeznek nagyobb számban azok az eladók, akik már több éve külföldre költöztek, és már nem akarnak hazaköltözni.

Az utóbbi időben megjelent egy új eladói csoport a lakáspiacon az Otthon Centrum (OC) elemzése szerint. „Különösen a keleti országrészben jelentkeznek nagyobb számban azok az eladók, akik már több éve külföldre költöztek, és már nem akarnak hazaköltözni, ezért az itthoni lakás vagy ház értékesítése mellett döntenek” – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője. Ez nem is csoda annak tükrében, hogy évről évre rekordot dönt a kivándorlás. A statisztikai hivatal adatai szerint hivatalosan tavaly 33 ezren hagyták el az országot végleg, ami több mint duplája a 2012 előtti időkhöz képest.

Soóki-Tóth Gábor szerint akadnak, akik adósként kerülnek olyan helyzetbe, hogy el kell adniuk meglévő ingatlanjukat. Egy másik jellegzetes csoport, ami szintén újabban jelent meg a piacon, azok, akik minőségi váltást szeretnének, és – hallva a dinamikusan emelkedő árakról – úgy gondolják, hogy magas áron tudják értékesíteni meglévő lakásukat, a befolyt bevételből pedig egy jóval magasabb presztízsű lakást, házat tudnak vásárolni. „Ezek az eladók, mivel sem a saját célok elérése, sem pedig a befektetési motiváció vonatkozásában nincs se külső, se belső kényszer, sok esetben irracionális áron próbálják meg értékesíteni a lakásukat” – tette hozzá.

Jelenleg 20-40 százalék a befektetői vásárlók aránya Magyarországon, de régiónként nagyok az eltérések. A fővárosi budai kerületek közül a XI. kerületben egyre többen keresnek bérbe adható lakást, arányuk 6-8 százalék. Az I. kerület kifejezetten célterületté vált: arányuk eléri a 40 százalékot, és keresik a nagy értékű lakásokat a Naphegy környékén, a Várhegy lejtőin, a Gellérthegyen és Víziváros magasabban fekvő városrészeiben. Ugyanakkor érzékelhető, hogy az emelkedő lakásárak miatt óvatosabbak lettek a befektetők, mivel az áremelkedéssel nem egyenes arányban nőttek a bérleti díjak, és az elérhető hozamszint is kevésbé vonzó, mint korábban. A befektetők aránya a pesti belső kerületekben 30–50 százalék közötti.

A fővárosban Budán az I. kerületben 30-50 millió forintos értéksávban a 70–100 négyzetméteres nappali és 3 hálószobás lakások a legkeresettebbek, illetve a garzonok, de ezek elfogytak a piacon. A II. kerületben a társasházi lakások között az emeleti egy- vagy 2-3 szobás lakások a slágertermékek, főleg a belbudai csendesebb utcákban, Vérhalom és Törökvész negyedeiben. A garzonokat 15 millió forintig, míg a nagyobb, 3-4 szobás lakásokat elhelyezkedéstől függően 30–60 millió forintos ársávban keresik. A nagy, 5 szobás vagy annál nagyobb lakások és a családi házak iránt 120–150 millió forintos ársávban is van.

Pesten, az V. kerületben slágertermék a nappali és egy-két hálós, újszerű 40-50 milliós lakás. A hosszabb távra befektetők – jellemzően 30-as, 40-es korosztály – másfél-két szobás lakásokat keresnek, amit jól ki lehet adni. Aki saját célra vásárol, inkább a Nagykörúton kívül keres, mert a „bulinegyed” megfizethetetlenné vált.

kivándorlás lakás ingatlan
Kapcsolódó cikkek