Elszabaduló lakbérek, egészségtelen otthonok, félmillió üres lakás

A lakhatási válság ma Magyarországon több millió embert érint és sajnos évtizedek óta egyik kormány sem lépett fel hatékonyan a lakhatási problémák ellen. Bár az üres lakások még mindig problémát jelentenek, a lakhatási válság ennél sokkal mélyebb: a meglévő lakásállomány 70 százaléka ugyanis energiahatékonysági felújításra szorul és közel kétszázezer gyerek otthonából hiányzik a WC és a fürdőszoba.

A piaci bérlők harmadának vannak fizetési gondjai, összesen pedig 840 ezer ember küzd lakhatási és fizetési problémákkal, ők a jövedelmük több mint 40 százalékát a lakásukra kénytelenek költeni. A KSH által tavaly végzett felmérés szerint az üresen álló lakások aránya a rendszerváltás óta rohamosan nő, ma már elérni az 560 ezres számot. Ezek közel fele 5000 főnél kisebb népességű településen található, az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Az ország többi régiójában 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig 18 százalékot is meghaladó az üres ingatlanok aránya. A lakások hasznosítását persze a magánbérleti piac kockázatai is korlátozzák, sokan emiatt inkább nem adják ki átmenetileg megüresedő lakásukat.

· 2011-ben 10,9

· 2015-ben 12,7

(Forrás: KSH)A Város Mindenkié csoporttól Dósa Mariann a Mediaworks regionális lapjai központi szerkesztőségének elmondta: a probléma ennél sokkal összetettebb, hiszen a kormány tavaly megszüntette a központi lakásfenntartási támogatást, ami nagyon sok családnak segítséget jelentett. – Most már vannak olyan párok, akik a hónap elején nem tudják eldönteni, a számláikat fizessék be, vagy inkább egyenek. Nagyon sokan kerülnek nehéz helyzetbe, és sok esetben az utcára. Becslések szerint ma 30-40 ezer ember él hajléktalanul, és bizonyos felmérések szerint 1,5-2 millióan rossz és bizonytalan (főleg jogilag bizonytalan, tehát szerződés nélkül vagy rossz szerződéssel, vagy szívességi lakhatásban) lakáskörülmények között. Ez utóbbira még nehezebb pontos számot megadni, inkább különböző kategóriákra lehet lebontani: 1 millióan energiaszegénységben élnek, azaz nem tudják megfelelően felfűteni az otthonaikat, 2 millió ember él olyan háztartásban, ahol valamilyen közmű/lakbér/közös költség vagy lakáshitel törlesztéssel elmaradása volt.

A kormány jövőre is a lakhatásra szánt kiadások több mint 80 százalékát olyan támogatásokra és intézmények működtetésére szánja, amelyek nagyrészt a jó jövedelmi helyzetű, közép- és felsőbb osztálybeli emberek lakhatását támogatják – ilyen a csok is. – Az állami lakhatási támogatások nagy része olyan támogatásra megy, ami lakástulajdonszerzésre ösztönöz. Felméréseink szerint a csokra költött 100 milliárdból 7100 bérlakást lehetne építeni – ami 20-30 ezer ember lakhatását biztosíthatná –, vagy 14300 bérlakást felújítani. Az összes lakhatási kiadás negyedéből (67 milliárd forintból) olyan méltányos, rendszeres lakásfenntartási támogatást lehetne bevezetni, ami közel 3 millió embernek segíthetne tartósan fenntartani a lakását. A legfontosabb viszont a szociális bérlakások számának növelése lenne – ez a jelenlegi lakásállomány mindössze 1,4 százaléka – és egy szociális alapon nyújtott lakásfenntartási támogatás bevezetése lenne.

· 2011-ben 10,9

· 2015-ben 12,7

(Forrás: KSH) fotó: MW -->