Kivonják a csődeljárásból az állami támogatásokat

Egy jogszabály-módosító javaslat értelmében a jövőben nem tartoznának a csődvagyonba a támogatásként átvett pénzek és az azokból indított beruházások. A kormány által vitára bocsátott csőd- és felszámolásitörvény-módosító tervezet értelmében az államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett, támogatási célú pénzeszközök, valamint az azokból finanszírozott tulajdoni részesedést eredményező befektetés, követelés, értékpapír nem tartozna a csődvagyonba. Emellett az ilyen forrásból elkülönítetten kezelt, támogatási célú befektetett eszközök, részesedések, illetve a támogatottakkal szemben fennálló követelések is kikerülnének az eljárás alól ilyen esetben. A törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi bizományos helyzetét. A felszámolási eljárásokban történő vagyonértékesítéskor a hitelbiztosítéki nyilvántartásban körülírással meghatározott zálogtárgyak esetén a zálogjogosult az e tárgyak értékesítéséből befolyt ellenértékből a költségek levonása utáni 50 százalékos mértékű kielégítésre tarthat igényt, függetlenül attól, hogy e zálogtárgyak az adós vagyonának milyen terjedelmű részét képezik. A bírák ügyterheinek csökkentése érdekében bővülnek azok az esetkörök, amikor bírósági titkár önállóan is eljárhat, és bírói jóváhagyás nélkül határozatot hozhat. A módosítás értelmében például a bírósági titkár önállóan is elrendelheti a felszámolást nemcsak azokban az eljárásokban, ahol a felszámolás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján, hivatalból történik, hanem azokban az esetekben is, amikor a felszámolást maga az adós kezdeményezi.