A fatüzeléstől lettünk zöldebbek

Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új módszerrel határozza meg a szilárd biomassza lakossági felhasználásának nagyságát, azaz a fatüzelés mértékét. A váltásra az Eurostattal történt megállapodás alapján került sor. Az újfajta számítás szerint Magyarország máris teljesítette 2020-as uniós vállalását, vagyis 14,6 százalékra növelte a megújulók arányát az energiafelhasználásán belül, pedig az EU elvárása csak 13 százalék. Korábban hasonlóan döntött hét-nyolc másik uniós ország is, van közöttük kelet- és nyugat-európai is.

Ám a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya szerint ha teljesítettük az említett kötelezettséget, már nem is sürgős kiírni a megújuló projektek tervezett támogatási tendereit. Ezt persze tudják a MEKH-nél is. Grabner Péter, a hivatal elnökhelyettese egy minapi rendezvényen épp azt hangsúlyozta, hogy bár elértük a 14,6 százalékot, Magyarország uniós zöldcéljai nem változtak. A MEKH készül a kiírásokra, és várja azokat a brüsszeli megállapításokat is, amelyek az új zöldenergia-támogatási rendszer, a Metár egyes, még inaktív elemeire vonatkoznak.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy 2020-ra uniós szinten egységesíteni kell a zöldenergia számítási módszerét. Ha az egységesítés azt jelenti, hogy vissza kell állni a korábban használt metódusra, akkor Magyarországnak vissza kell rontania a most megszépített számait, esetleg büntetést is kell fizetnie. Ezt akkor kerülheti el, ha újabb megújulóenergia-kapacitások létesülnek az országban.

Gond továbbá, hogy ha a lakosság az eddig feltételezettnél valóban több fát tüzel, akkor többet költ a fűtésre is, és az érintett épületek energiahatékonysági mutatói rosszabbak a nyilvántartottnál. A MEKH eddig az erdészetektől kapott adatokból számolta a lakossági fafelhasználást, amelynek a 2011-es értéke 30,3 petajoule volt. Most a lakossági adatszolgáltatásra támaszkodva az évre 76,2 petajoule-t számolt. A különbség eredhet többek között falopásból, amelynek a nagyságát a KSH 2009-ben 3-3,5 millió köbméterre tette. Végül, nem túl jó irány a fatüzelés magas szinten tartása, hiszen azzal több káros anyag kerül a levegőbe, mint a gáz égetésekor.