Kondor Béla gyűjteményes életmű-kiállítása a Várkert Bazárban
Megnyílt Kondor Béla gyűjteményes kiállítása a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány rendezésében a Várkert Bazár Testőrpalotájában. A tárlat július 2-ig látogatható. Kondor életműve alig több mint másfél évtizedet tesz ki, így művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni. A kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban. A kiállítás érdekessége a művész murális munkáit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt látható Kondor szinte minden jelentős falfestészeti munkája.
Kondor Béla a magyar képzőművészet második világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, nem kötődött semmilyen irányzathoz vagy iskolához, művészetének ihlető forrása az európai festészet egyetemes öröksége, amelyből saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett. A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben festő szakon kezdte, de grafikusként fejezte be 1956-ban. Már diplomamunkája, a Dózsa-sorozat is óriási visszhangot keltett. Dolgozott a kecskeméti és a miskolci művésztelepen, tanulmányúton járt Franciaországban, a Szovjetunióban, beutazta a kelet-európai régiót. Rajzait 1958-tól rendszeresen közölték folyóiratok; mintegy húszkötetnyi szépirodalmi műhöz készített illusztrációt. 1959 után monumentális freskó-, pannó- és üvegablak-pályázatokon vett részt, 1970 táján fotósorozatokat is készített. Kiválóan orgonált, és verseket is írt. Az életművet közel 2000 festmény és grafikai lap alkotja, amelyek nagyobbik része (mintegy 70 százaléka) a halála után néhány évvel fontos állami gyűjteményekbe került, és csak kisebb része lelhető fel magángyűjtőknél. Éppen ezért ritkaságnak számít, ha felbukkan egy-egy kiemelkedő műve a hazai aukciós piacon, és művészetének nagysága, kvalitása ilyenkor rendre visszaigazolódik az elért árakban. Ráadásul az utóbbi években az 1945 utáni magyar festészet felértékelődésének lehettünk tanúi a hazai árveréseken. 2002-ben, akkor még Mű-Terem Galéria név alatt Virág Judit aukcionálta 1958-ban festett, aranyalapú, ikonszerű művét, A műtücsök felbocsátása címűt. A festmény 5,5 milliós kikiáltási ára a licit végére 36 millió forintig emelkedett. A Kieselbach Galériánál 2005-ben ugyanennyi lett az ára 1968-as főművének, az Építőknek. Ugyanebben az évben a Mű-Terem Galériánál az 1972-es Két kerub 14 millió forintért kelt el. 2006-ban A forradalom kis angyala című 1959-es mű, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében lévő A forradalom nagy angyala című kép kicsinyített variánsa, 30 millió forintos leütési árat ért el, megháromszorozva a kezdőárát. A nőnemű angyal ezen az égi szférára utaló, kobaltkék alapszínű képen egy apró emberi alakot védelmez, amely egyszerre szimbolizálja az emberiséget, a szabadságot, az életet és a művészetet. A Mű-Terem Galéria 2007-ben az 1967-es Erzsi című festményt 24 millió forintért aukcionálta, majd az 1961-ben festett Könyöklő férfi II. című táblaképet 15 millióért. Virág Juditnál 2010-ben az 1958-as Jelenés bukkant fel, ekkor 14 millió forintért talált gazdára a művész első kiállításán bemutatott, az ikonperiódus elején készült alkotás.
1960-as első önálló kiállítása, a Fényes Adolf Teremben megrendezett tárlat arról lett híres, hogy három nap után betiltották. A szocializmus korszakának emblematikus gyűjtői, Kolozsváry Ernő és Dévényi Iván kiemelt figyelemmel fordultak Kondor Béla művészete felé, az említett alkotások többsége az ő gyűjteményükből származik. A Kieselbach Galéria 2011-ben adta el a Késes ember című drámai hatású művet 15 millió forintért.
Kondor grafikai lapjai már jóval gyakrabban bukkannak fel az aukciókon, 40-50 ezer forintos kezdőáruk általában 100 ezer forint fölé emelkedik. Az Arte Galériánál 2006-ban egy szignált rézkarca, az 1968-as Velencei slágerfesztivál 120 ezer forintért cserélt gazdát. A Szent Antal megkísértése című, sokat reprodukált rézkarcáért 2011-ben 95 ezer forintot fizettek ugyanitt.
