Nem mindegy, melyik csokinyúlért nyúlnak

Magyarországon tavaly több mint 700 tonna húsvéti csokoládéfigurát vásároltunk. A vásárolt 14 csokoládényúl közül mindössze 4 rendelkezett olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja, hogy a termék előállítása során valamilyen ökológiai vagy szociális szempontot figyelembe vettek - derült ki a Magyar Természetvédők Szövetségének ellenőrzéséből.

A csokoládé esetében is léteznek különböző tanúsítványok, amelyek igazolják, hogy az adott terméket milyen ökológiai és szociális szempontok mellett állították elő. Az üzletek kínálata nem különbözött egymástól, egy-egy saját márkás terméket leszámítva viszonylag hasonló márkájú nyuszik voltak a polcokon - közölte a szövetség.

[caption id="" align="alignleft" width="768"] Nem mindegy, milyen csokinyulat választunk Fotó: AFP[/caption]A nyulak többségén nem találtak semmilyen tanúsítványt, ami igazolta volna, hogy előállítása során környezeti vagy szociális szempontokat figyelembe vettek, mindössze 4 tanúsítvánnyal ellátott terméket kaptak. Öt nyuszinál a vitatott egészségügyi és környezeti hatással bíró pálmaolajat is megtalálták – tette hozzá Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a sonka és a tojás vásárlásakor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Szintén érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint, hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása.

Vásárlásnál, a lejárati idő mellett, érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.

Tojásvásárláskor fontos, hogy csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A tojás dobozán ellenőrizzük a minőség-megőrzési idő lejáratának dátumát, közeli lejárati idejű termék esetén gondoljuk át, mikor, mire szeretnénk felhasználni a tojást.

A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0-biotartás,1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetünk tájékoztatást.