Takarékosabban működik az állam

A magyar eredményszemléletű hiány a GDP 1,7 százaléka volt tavaly, az államadósság tovább csökkent, és 2016 végén a bruttó hazai termék (GDP) 74,1 százalékát tette ki – jelentette be pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miután az Európai Bizottság elkészítette az uniós tagországok pénzügypolitikájának értékelését. A pénzforgalmi hiány ennél magasabb, 2,4 százalék volt. A miniszter hangsúlyozta, hogy az adatok egybeesnek a gazdasági tárca várakozásaival, így „a magyar pénzügypolitika céljai teljesültek”.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a kormányzati szektor 2016-os hiánya az előzetes adatok szerint 609,7 milliárd forint, a GDP 1,7 százaléka volt, ami az előző évi hiánynál 82,2 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal magasabb. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a tavalyi negyedik negyedévben az államháztartási hiány 879 milliárd forint volt, ami a negyedéves GDP 9,2 százalékát tette ki – a másik három negyedévben többlete volt az államháztartásnak. Az államadósság 2016 végén 25 922 milliárd forint, a GDP 74,1 százaléka volt az egy évvel korábbi 74,7 százalékkal szemben. A kormányzati szektor tavalyi bevételei 511,9 milliárd forinttal, 3,1 százalékkal elmaradtak a 2015-ös bevételektől, míg a kiadások 429,7 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal csökkentek.

A KSH gyorstájékoztatója szerint a bevételek között a főleg EU-transzfereket tartalmazó egyéb bevételek 1116,1 milliárd forinttal (34,5 százalékkal) csökkentek, míg a társadalombiztosítási hozzájárulások 343,7 milliárd forinttal (7,7 százalékkal), a jövedelemadók 244,6 milliárd forinttal (10,2 százalékkal) nőttek. A kiadások mérséklődésének egyik legfőbb összetevője a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1164,4 milliárdos, 51,7 százalékos csökkenése volt, ami a 2007–2013-as európai uniós programok kifizetéseinek lezárulásával magyarázható. Az egyéb kiadások 533,3 milliárd forinttal (17,9 százalékkal) nőttek, ez az összeg főként a hazai költségvetési forrásból juttatott beruházási transzfereket és tőketranszfereket tartalmazza. Nagyobb lett a munkavállalói jövedelem (259,3 milliárd forinttal, 7,2 százalékkal) és a pénzbeni társadalmi juttatások (76,5 milliárd forinttal, 1,7 százalékkal) mértéke is.

Varga Mihály szerint 2016-ban csökkent az újraelosztás Magyarországon: az állam takarékosabban működött, ami jó a piac szereplőinek és az adófizetőknek, hiszen a GDP-hez mérten kisebbek a kiadások. Mindehhez növekvő bevételek társulnak: a növekvő foglalkoztatás miatt emelkedtek a járulék- és jövedelemadó-bevételek, ami könnyítette az államháztartás helyzetét. Szintén javították a kormányzati egyenleget a földárverésekből származó bevételek. „A fenntartható egyensúly ebben az évben is fennmarad” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a tavaly elfogadott hatéves bérnövelési és adócsökkentési megállapodás hatása már idén érvényesül.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára elmondta, a kedvező számok azt üzenik, hogy a költségvetés, az államháztartás stabilitása a következő években is fennmaradhat – 2011 óta csökken az államadósság, amivel párhuzamosan a költségvetési hiány is folyamatosan 3 százalék alatt van. Kamatkiadásokra, az államadósság finanszírozására a GDP 3,2 százalékát költötték, ami néhány évvel ezelőtt még 4 százalék fölött volt.

A kormány 2,4 százalékos hiányt, 4,1 százalékos GDP-növekedést és 72 százalékos GDP-arányos államadósságot vár 2017-re.