Nem vitás, hogy egy jól sikerült autó utódjának fejlesztése nagyobb fejtörést okoz a gyártónak, mint egy forradalmi újdonság bevezetése. Az Insigniával szerencséje volt az Opelnek, hiszen a Vectra után hibáival együtt is tudott nagyot mutatni, ezek a hibák pedig alkalmasak voltak arra, hogy helyrehozzák őket a modellváltásnál. Az egyik legfontosabb probléma a nagy tömeg volt, azon egy új vázszerkezettel és nagy szilárdságú acéllal segítettek: az ötajtós 175, a kombi 200 kilóval lett könnyebb elődjénél, miközben 9 százalékkal jobb a torziós merevsége, és nőtt is mindkét karosszéria. 9,2 centivel nagyobb lett a tengelytáv, 5,5 centivel hosszabb a Grand Sport nevű ötajtós. Hozzá 7 mm-rel szélesebb, viszont 2,9 centivel alacsonyabb is. Ez akár rossz hatással is lehetett volna a fejtérre, de a sportosabb üléspozíció miatt 3 centivel alacsonyabbra építették be az első üléseket, a hátsókat pedig 2,3 centivel, és ez 8 mm-es bővülést jelent.
Mivel a szűkös második sor volt a másik hiányosság az elődben, ezzel nemcsak méricskélve, hanem érzésre is sokkal tágasabb lett, akárcsak a méretes ajtón keresztül, nagy nyíláson át pakolható csomagtartó, amely a négyajtós megszűnésével alapfelszerelés lett. Bár a Sports Tourert még nem vezethettük, a sajtótájékoztatón ott volt. Kiderült, hogy a vaskos hátsó ajtónak és a szűkre szabott raktérnek is búcsút mondtak. Amit viszont nagy értékként átmentettek, sőt még tovább csiszoltak, az a formaterv. Most az Insignia az egyik legharmonikusabb autó a piacon, letisztult formaterve sportos és elegáns, a korábbinál szögletesebb vonalai alkalmassá teszik arra, hogy a kínálatból 2003 óta hiányzó Omegát is pótolja, sőt az Opel a 60-as, 70-es évek nagy autóival von párhuzamot. Ezt mi is megtehetjük a kategória jelenlegi tagjaival, a képek alapján a Mazda vonásai, élőben a Volvo stílusa jut róla eszünkbe, de a Citroën C5-öst vagy a Ford Mondeót is beleláthatjuk. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyikre is feltűnően hasonlítana, sőt egyértelműen Insignia maradt. A cégautó-vásárlók körében mindig is népszerű típusnak ennyi elég is lesz a további sikerekhez. Az elődből átülő tulajdonosok otthonosan érzik majd magukat benne, mert autózás közben kísértetiesen hasonló.
Az Astrától örökölt belső sajnos nem olyan ütős, mint a formaterv, kétszínű utastér esetén sem mutat nagyot. Ergonomikus, praktikus és egyszerűbb a középkonzolba szépen integrált (feláras) 8 colos kijelzővel, a kevesebb gombbal, de anyagai és formái ma már átlagosnak számítanak. Sportülései nemcsak fűthetők, de szellőztethetők is, AGR-tanúsítványuk pedig egészséges testtartást ígér. A műszerfal most is körülöleli a sofőrt, de sokkal jobb a helykihasználás, kisebb és vékonyabb a kormány, emiatt jobb kézben tartani. Az első, ami vezetés közben feltűnik, a kisebb tömeg. Már az első gázadásra is úgy indul meg, ahogy az elődje soha, ez a dinamikus és könnyed mozgás nagy újdonság. Ha hozzávesszük a kormány mögött is érezhetően nagy méreteket, kezdjük érezni, hogy egy vezetőbarát autóval van dolgunk, a fejlesztők szerint ugyanis ez az új Insignia egyik vonzereje. Valójában inkább a GT-műfajban van létjogosultsága. Az új, 1,5-ös, szentgotthárdi turbós benzines 140 vagy 165 lóerővel, 250 Nm nyomatékkal alapmotorként beválik, ha sok izgalmat nem is ígér, jó partner higgadt autózáshoz, hatfokozatú automatikus váltó csak az erősebbikhez kérhető. A jelenlegi csúcsot képviselő, 2,0 literes, 260 lóerős hajtáslánc csak az új, 8 fokozatú szerkezettel készül, a hátsó kerekeknél oldalankénti nyomatékvektor-szabályozásra képes, adaptív összkerékhajtás is a csomag része, mellyel akár hátsó kerekes viselkedésre is rá lehet venni az újdonságot.
A dízelkínálat is kéttagú, többféle teljesítményszinttel, a kicsi 1,6-os 110 vagy 136, a nagy 2,0 literes 170 vagy 210 lóerős. A frankfurti bemutatón kézi váltóval vezettük a 170 lóerős kivitelt, melyben a futóműre, a kormányzásra és a gázreakcióra is ható FlexRide rendszer is benne volt. Nem kérdés, hogy ebben a konfigurációban ideális választás az autó, itt jó arányban van meg a szükséges teljesítmény, és valóban választhatunk, hogy kényelmes vagy sportos legyen a karaktere. Semleges viselkedése nagy előny, ha figyelembe vesszük a célcsoport igényeit, hátul öt lengőkaros futóműve magabiztos, rugózási komfortja megfelelő. Ami az igényeket illeti, igyekeznek mindenki kedvére tenni az Opel Exclusive szolgáltatással, amely nemcsak extra felni-, kárpit- és színválasztékot, hanem saját konfigurációkat is lehetővé tesz: akár egy fotóról vagy a komplett színskáláról is ízlésünk szerint választhatjuk ki Insigniánk színét. Mi a legszimpatikusabb az új modellben? Hogy már nem akarnak prémiumautót faragni belőle, kitartanak a tömegmodellstátusz és a jó árak mellett. Azt is kiszámolták, hogy azonos felszereltséggel a német prémiumhármas tagjai 30-40 százalékkal kerülnek többe. Listaáron 7 660 000 forinttól indul az ötajtós, a kombi felára 200 000 forint, a bevezetéskor azonban 1,2 millió forinttal olcsóbban elvihető mindegyik konfiguráció. Ezt nevezzük Opelnek!
