Az „Ország formája” címmel fittségi állapotfelmérő akciót indít május 15-én Közép-Európa meghatározó sportszer- és sportruházati lánca, a Hervis. Az áruházlánc forgalmi adatai azt mutatják, itthon is egyre többen határozzák el, hogy egészségesebben fognak élni: sportcipőkből 6 százalékkal, míg pulzusmérőkből 30 százalékkal több fogyott az idei év első negyedévében. Erre szükség is van, hiszen a felmérések szerint Magyarországon 3 felnőttből 2 túlsúlyos, egészségi állapotunk kirívóan rossz, nem csoda, hogy vezetünk az életmóddal kapcsolatos krónikus betegségek halálozási listáin.
A Hervis adatai szerint nem csak többen vásárolnak futócipőt az utóbbi években, a minőség is egyre fontosabb szempont a választásban. Az első áttörés 2012-ben történt: akkor a női futócipők átlagos eladása értékben közel 25 százalékkal, a férfi futócipőké pedig 17 százalékkal nőtt. A növekedés azóta szinte töretlen, 2017 első negyedévében már 5,9 százalékkal több futócipő fogyott, mint tavaly. A rendszeresen sportolók számának növekedése a pulzusmérő órák eladásának mintegy 30 százalékos emelkedéséből is látszik.
Bár biztató változásokat is látni, a felmérések szerint egyelőre mégis lehangolóan rossz a magyarok egészségi állapota: elhízottak vagyunk, kevesen sportolunk rendszeresen. A rendszeres testmozgás, egészségtudatos táplálkozás elkezdése sokaknál újra és újra zátonyra fut, mindig átcsúszik „a következő hétfőre” – írja a Hervis.
A felmérés szerint honfitársaink jelentős súlytöbblete és „kirívóan rossz egészségi állapota” alapvetően két tényezőre vezethető vissza: egészségtelenül táplálkozunk és nem mozgunk eleget. Étrendünket továbbra is a sok zsír, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása dominálja, miközben az emberek kétharmada az ajánlottnál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt. Az átlag magyar naponta minimum 5 órát ül és mindössze 10 percet sportol. A híres-hírhedt napi ajánlott 10 000 lépés helyett mindössze 7000 lépést tesz egy nap.
Ennek tudatában nem meglepő, hogy hazánk az életmóddal kapcsolatos krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a rosszindulatú daganatok halandósági rangsorában a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az elhízás számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is növeli, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-, a magasvérnyomás-betegség, a stroke, egyes rákbetegségek és pszicho-szociális problémák, melyek korai halálozáshoz vezethetnek – derül ki a Hervis közleményéből.
