Bár még hétfő délelőtt is a WannaCry zsarolóvírus több ezer támadásáról számoltak be, a jelek szerint egyelőre sikerült megakadályozni, hogy a múlt pénteken indult kártevő még súlyosabb károkat okozzon. A hét végén a szakértők még arról beszéltek, hogy a hétfői munkakezdéskor ismét tömegesen terjedni kezdhet a 150 országban becslések szerint mintegy 200 ezer gépet megtámadó vírus. Az Europol szóvivője, Jan Op Gen Oorth tegnap délelőtt az AFP-nek nyilatkozva elmondta, hogy az áldozatok számának növekedése megállt, és Európában stabilnak tűnik a helyzet. Hozzátette azt is, hogy a jelek szerint a biztonsági szakemberek a hét végén elvégezték a feladatukat, és frissítették a biztonsági szoftvereket.
Az újabb krízis tehát elmaradt, azonban az még korántsem biztos, hogy a mostani incidensnek ezzel vége. A WannaCry (WannaCryptor és Wcryp néven is ismert a károkozó) esete arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre nagyobb az informatikai rendszerek fenyegetettsége.
A zsarolóvírusok lehetetlenné teszik a megtámadott gépek használatát, illetve a rajtuk lévő adatokhoz való hozzáférést. A tiltás feloldásáért a kiberbűnözők váltságdíjat kérnek, a múlt héten indult támadás esetében ez az összeg 300 dollár volt, amit Bitcoinban kellett kifizetni. Elsőként a brit egészségügyi rendszer megtámadásáról számoltak be, számos intézmény került célkeresztbe, és mivel a számítógépeket ki kellett kapcsolni, óriási káosz alakult ki az ellátásban. A következő órákban gyorsan terjedt a vírus, és szinte az egész világról érkeztek beszámolók megzsarolt intézményekről és vállalatokról. Többek között a Renault, a PetroChina, a Nissan, a FedEx, a Telefónica spanyol távközlési cég, a Deutsche Bahn is az áldozatok között volt, sőt Magyarországon is lecsapott a zsarolóvírus. A Telenor volt az érintett a Hvg.hu beszámolója szerint, de a mobilszolgáltatónál sikerült még időben kezelni a helyzetet, úgyhogy az ügyfelek nem éreztek semmit a támadásból.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora bevételre tettek szert a kiberbűnözők a WannaCry révén, azonban a BBC arról tudósított, hogy információik szerint folyamatosan érkeztek a váltságdíjak a támadókhoz.
„A péntekihez hasonló támadásokat teljes mértékben nem lehet megakadályozni, még hatékonyabban és még gyorsabban kell védekezni ellenük” – mondta a Világgazdaságnak Sárvári Richárd, a Telenor megbízott műszaki vezérigazgató-helyettese. Védekezésként – tette hozzá – a hálózati eszközöket (számítógépeket) a legfrissebb szoftververziókkal látja el a Telenor. Ezek a vírusok ugyanis az operációs rendszerek gyengeségeit használják ki, ezért van szükség a frissítésre. A vállalatnál jelentős a kibervédelemre szánt költségvetés, és egyre növekszik. Sok olyan uniós szabályozás van, amely ennek a szükségességét is növeli, de a cég szemlélete szerint is egyre nagyobb figyelmet kell a területnek szentelni.
