Manapság ki sem kell kelni az ágyból reggeli teánk vagy kávénk elkészítéséhez. Lakásunk vagy házunk hőmérsékletét is szabályozhatjuk anélkül, hogy otthon tartózkodnánk – akár az autónkból munkába menet vagy a munkahelyünkön ülve is be tudjuk állítani a megfelelő klímát.
Mindez az IoT (Internet of Things) és a big data kombinációjának köszönhető. Az IoT az intelligens, egymással önállóan kommunikáló gépekre, a big data pedig az egyén által szinte felfoghatatlan méretű adatbázisokra utal. A big data eszközök képesek az IoT-eszközökről továbbított tömeges adatok kezelésére, melyek folyamatos információáramlást generálnak, így kiegészítve egymást.
A vállalati szférában a cégek komoly versenyelőnyre tehetnek szert, ha az információkat nem napokkal később, hanem azonnal feldolgozzák, így akár teljes mértékben az ügyfelek igényeihez igazítva tudják termékeiket és szolgáltatásaikat kialakítani és pénzzé tenni. Gyakori, hogy a felhasználók a személyes adataikkal „fizetnek” a látszólag ingyenes szolgáltatásokért, például a Facebook vagy a Google használatakor, ezért vélhetően világszerte hipergyors lesz az IoT és a big data bővülése. Az amerikai piackutató, tanácsadó Gartner cég becslései szerint az IoT-piac jelentősen megnő a következő években. Számos cég érdekelt ezen a területen, mint például az Intel, a Microsoft, a Google, az Amazon, a Cisco, a Huawei és a Samsung. A jövőben azonban az a cég lehet a meghatározó, amely IoT-eszközei révén információs előnyökhöz jut.
Az IT-hardverszegmensen túl az IoT-ben érdekelt befektetők számára az is fontos lehet a jövőre nézve, vajon milyen versenyhelyzetet teremtenek a piacon az új IoT-re kapcsolódó eszközök. Az viszont továbbra sem egyértelmű, hogy a fejlődési folyamat milyen mértékben változtatja meg a hagyományos vállalkozások üzleti modelljeit.
A szerző az MKB Elemzési Központ ágazati szakértője
