Folyamatos ostrom alatt állnak az egyéni és céges felhasználók eszközei és informatikai rendszerei a Kaspersky Lab által nyilvánosságra hozott adatok alapján. Idén az informatikai biztonsági cég naponta 360 ezer rosszindulatú fájlt észlelt, ami 11,5 százalékos növekedés a múlt évhez képest. A társaság elemzése szerint a két évvel ezelőtti enyhe csökkenés után idén második alkalommal tapasztalhattunk nagyobb emelkedést a kibercsapdák számában. A veszélyesnek minősített fájlok többsége, mintegy háromnegyede a malware (rosszindulatú fájl) kategóriájába tartozik. Azonban a vírusok – amelyek dominanciája számottevő mértékben csökkent öt-hét évvel ezelőtt, köszönhetően komplexitásuknak és alacsony hatékonyságuknak – továbbra is a napi észlelések 14 százalékát teszik ki. A fenyegetések fennmaradó 8 százalékát olyan hirdetési szoftverek adják, amelyek alapértelmezés szerint nem minősülnek rosszindulatúnak, de sok esetben a privát adatokkal történő visszaélést eredményezhetik, illetve egyéb kockázatokkal járhatnak.
A Kaspersky elemzése szerint 2017-ben a felhasználók 29,4 százaléka tapasztalt online támadást legalább egy alkalommal személyi számítógépén, és 22 százalékukat érintette hirdetésekkel kapcsolatos behatolás.
Az informatikai biztonsági cég pár nappal karácsony előtt számolt be egy olyan, a kibertérből érkező fenyegetésről, amely már fizikai rombolást is képes végezni. A társaság kutatói egy olyan, Android típusú rosszindulatú kódot azonosítottak a közelmúltban, amely több modullal is rendelkezik, és ez lehetővé teszi a szinte végtelen számú pusztító funkciót – a bányászatától kezdve a DDoS-támadásokig. Ráadásul moduláris felépítésének köszönhetően további funkciókat is hozzá lehet adni a Loapinak elnevezett kódhoz. A Loapi trójai hirdetési kampányokon keresztül terjed, mintha antivírus-megoldás lenne felnőttek számára. Telepítés után adminjogokat kér a készülékhez, majd észrevétlenül kommunikálni kezd a C&C szerverekkel azért, hogy további modulokat installáljon az adott készülékre.
A Loapi fejlett önvédelmi képességekkel rendelkezik, de ezen túlmenően a Kaspersky Lab egy másik érdekességet is észlelt. Egy véletlenszerűen kiválasztott mobiltelefonon vizsgálva a trójai működését kiderült, hogy súlyos munkaterhelés során felmelegíti és deformálhatja az adott készülék akkumulátorát. A malware fejlesztői ezt bizonyára nem szándékosan érték el, hiszen így kevesebb haszonnal jár destruktív tevékenységük, de a figyelmetlenségük a program optimalizálása során váratlan fizikai hatást eredményez.
Ahogyan az a Kaspersky jelentéséből is látszott, az idei év igen mozgalmas volt kiberbiztonsági szempontból. A jelek szerint azonban 2018-ban sem számíthatunk jelentős változásra pozitív irányba. Egy másik, informatikai biztonsággal foglalkozó vállalat, az Eset a jövőre várható főbb trendekről adott ki előrejelzést. Miközben sok vállalat továbbra is hatalmas összegeket utal a zsarolóvírusok készítőinek ahelyett, hogy a kiberbiztonsági védelmét fejlesztené, a jelentés tanulságai szerint ez a sajnálatos hozzáállás várhatóan 2018-ban is folytatódni fog.
A technológiai innovációk már 2017-ben is nagy lehetőségekkel kecsegtettek a digitális világban, miközben az új fejlesztésű eszközök számos biztonsági hiányossággal küzdenek, és emiatt a felhasználókat célzó újszerű fenyegetések jelentek meg. Idén azt is láthattuk, hogy a kiberbűnözők egyre inkább a felhasználók személyes adatainak megszerzésére összpontosították támadásaikat. Emiatt a technikai védekezés mellett 2018-ban a felhasználóknak növelniük kell a kibertámadásokkal kapcsolatos tudatosságukat, és még több felelősséggel kell kezelniük digitális világukat.
