2000 óta 20 százalékkal emelkedett a halfogyasztás határainkon belül. A kormány célja 2023-ra az újabb 20 százalékos emelkedés elérése – emelte ki az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban az éves fejenkénti halfogyasztás 20 kg körüli, míg országunkban ez alig haladja meg a 6 kilogrammot.
Forrás: MTI - Balogh Zoltán
Nagy István arról is beszélt, hogy az akvakultúrából származó termelői árbevétel évente mintegy 12 milliárd forint.
A hazai akvakultúra (a tógazdaságok és az intenzív haltermelő üzemek együttesen) étkezési célból közel 17 ezer tonna halat termel évente, míg az össztermelés megközelíti a 23 ezer tonnát, melyben a horgászcélú telepítőanyag termelés is benne van.
Aláhúzta, a Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) mintegy 15 milliárd forintot kitevő forrásából 2,6 milliárd fordítható a halfeldolgozás feltételeinek javítására.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője a halfogyasztás egészségre gyakorolt hatásait hangsúlyozta. Mint elmondta: ”Mind az édesvízi, mind a tengeri halak húsa könnyen emészthető, jó fehérjeforrásnak számít. A halak húsa a vitaminok közül B1, B2, B12 vitaminokat, ásványi anyagok közül foszfort, nátriumot, vasat, cinket, szelént, jódot tartalmaz. A változatos és egészséges étrendbe mindenképpen ajánlott hetente legalább egy, de inkább több halas ételt illeszteni.”
Az ügyvezető emlékeztetett arra, hogy az ízletes hazai halételek minőségéről meg is bizonyosodhattak az érdeklődők az Adventi Vásár időszakában, hiszen december 16-án a Nagyvásárcsarnokban, a Fehérvári úti Vásárcsarnokban és a Rákóczi úti Vásárcsarnokban, illetve Kiskőrösön az adventi vásárban ízlelhettek halas termékeket a vásárlók.
Mint elhangzott, az AMC és a MA-HAL ma együttműködési megállapodást kötött, hogy közös erővel hatékonyabban segíthessék az akvakultúra ágazat versenyképességének javítását, a fenntartható akvakultúrás termékek ismertebbé tételét és a halfogyasztás elterjesztését.
