Az emelt összegű közös költség fizetése, illetve az Airbnb-tevékenység és az azt folytató tulajdonos elérhetőségének közzététele is előírható a társasházakban, amennyiben azt a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) rögzítik – szögezte le képviselői kérdésre reagálva Cseresnyés Péter. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára válaszában a 2003. évi társasházi törvényre hivatkozik, megjegyezve, hogy az szmsz keretében az airbnb-zést, azaz a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást megtilthatja vagy feltételekhez kötheti a közösség.
Miután a tiltás ellen vétőket a társasházaknak megbírságolni nincs joguk, ezért születtek korlátozó rendeletek az V., a VIII. kerületben, és legutóbb december végén a VI. kerületben is. Utóbbi ellen a jogorvoslati lehetőséget vizsgálja a Magyar Apartmankiadók Egyesülete – tudta meg a Világgazdaság Schumicky Balázs elnöktől. A VI. kerületben az eddigi tiltó rendeletekkel ellentétben már arról rendelkeztek a képviselők, hogy az szmsz-ben ott engedélyezni kell az airbnb-zést. Mindeközben a VII. kerületben a vendéglátóhelyek nyitvatartását szabályozó népszavazás közeleg, amitől a bulinegyedben éjfélkor utcára tett vendégek nem lesznek csendesebbek – figyelmeztet a negatív következményekre az apartmankiadók egyesülete.
Az airbnb-ző tulajdonosoknak maguktól is célszerű az elérhetőségüket nemcsak a közös képviselővel, hanem a szomszédokkal is tudatni, amit sokan eddig is megtettek, hiszen az esetleges problémák helyben rendezése közös érdek.
A bulinegyed jövője most a népszavazás, illetve az annak majdani eredményét értékelő városatyák kezében van. Schumicky Balázs szerint a helyzet kettős, mert miközben a kormányzat a rövid távú szálláskiadást egyszerűsített adózással is támogatja, az utólagos helyi szigorításokkal csak a tevékenységbe most bekapcsolódni tervezőket tántoríthatják el, a régi engedélyekkel tovább lehet dolgozni. Az érintett területek lakáspiacán máris érzékelhető a kivárás.
