Magyarország főzőbanán nélkül mért banánimportja 34,3 ezer tonna volt 2017. január–november között, ami 2 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest – közölte a KSH adataira alapozva az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az szolid mértékű visszaesése mellett a nagykereskedelmi ár is mérséklődött tavaly: a Budapesti Nagybani Piacon a banán nagykereskedelmi ára 6 százalékkal, kilogrammonként 324 forintra csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz viszonyítva. Az idei év első öt hetében viszont az egy évvel ezelőttinél 28 százalékkal magasabb, kilónként 396 forintos átlagáron értékesítették a banánt. Az áremelkedést az okozta, hogy a jelentős banántermesztő országokban csökkent a termés mennyisége.
Az EU-ban fogyasztott banán közel 90 százaléka importból származik, a fennmaradó részt Spanyolország, Franciaország, Portugália, Ciprus és Görögország termeli meg. A fogyasztás az elmúlt években folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 6,12 millió tonnát.
Magyarország citromimportja 2017 első tizenegy hónapjában 15 ezer tonna volt, ami megegyezik az egy évvel korábbi időszakban mért adattal. A nagybani piacon a citrom nagykereskedelmi ára 2017-ben kilónként 471 forint volt, 13 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva.
Az AKI idézi az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) előrejelzését, amely szerint az EU citromtermése 1,4 százalékkal, 1,55 millió tonnára mérséklődhet a 2017–2018-as, októbertől szeptemberig tartó gazdasági évben. A visszaesés fő oka, hogy az USDA szerint Spanyolországban 3 százalékkal, 968 ezer tonnára csökkenhet a termés a jelzett időszakban. Spanyolország ettől függetlenül Argentína után a világ második legnagyobb citromtermelője marad.
Az EU nettó citromimportőr, az előző gazdasági évben 513 ezer tonna citromot vásárolt a külpiacokon, szemben a 79 ezer tonna exporttal. A legnagyobb beszállítók: Argentína, Törökország, Brazília, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság.
A tavaly november végéig rendelkezésre álló külkereskedelmi adatok szerint a dinnyefélék nélküli magyar gyümölcsexport mennyisége 117,9 ezer tonnáról 152,6 ezer tonnára emelkedett, ez 2016 hasonló időszakához képest csaknem 30 százalékos volumennövekedés. A 17,3 ezer tonnás iparialma-kivitel több mint négyszerese az előző évinek, míg az étkezési alma exportja 5,9, a körtéé pedig 27,2 százalékkal nőtt. A kajszikivitel az előző évinél 3,5 százalékkal alacsonyabb volt. Ugyanebben az összehasonlításban a gyümölcsimport 4,1 százalékkal emelkedett, és nőtt az étkezési alma, valamint a kajszi behozatala is, 14,5, illetve 48,9 százalékkal. Csaknem 44 százalékkel kevesebb ipari alma érkezett Magyarországra, és 22,5 százalékkal visszaesett a körteimport mennyisége is.
