Tavasszal ismét csúcsdarabok kerülnek kalapács alá, árverezésüktől újabb rekordok várhatók. A kortárs művészet a mai művészeti piac legélvezetesebb szegmense, szenvedélyes gyűjtőkkel. Egyre nagyobb közérdeklődésre tart számot, és egyre jelentősebb pénzösszegek cserélnek gazdát itt, és már nemcsak a magángyűjtők játszótere a kortárs aukciós piac, a múzeumok is egyre határozottabban szállnak be a vásárlásokba. Az árak változása a kortárs művészet területén a leggyorsabb, az árszint dinamikusan nő. Ezt szemlélteti például Wolfgang Tillmans kortárs fotográfus Gillian & Christopher című, 1993-as, egypéldányos printje – 2015 októberében jelent meg először a piacon, akkor 50 ezer dollárért értékesítette a londoni Christie’s, majd 2017 májusában ismét árverezték a Sotheby’s New Yorknál, ekkor már 150 ezer dollárt ért.
Forrás: VG
A kortárs művészet erős befektetési potenciállal rendelkezik, de a kockázati tényező is magas. Hasonlóan a pénzügyi piacokhoz, minél erősebb a növekedés, annál nagyobb a kockázat.
Mindenesetre, a befektetési szempontoktól eltekintve, a kortárs művészet gyűjtője úgy érzi, részese a művészettörténeti kánon kialakításának: akár egy konkrét mű megvásárlásával, akár egy művész támogatásával aktív alakítója lehet a folyamatoknak. Emiatt a kortárs műgyűjtők elkötelezettsége rendkívül erős, amit jól mutat a 41 éves japán Maezava Juszaku esete Jean-Michel Basquiat műveivel: 2017 májusában a Sotheby’s New York-i árverésén 110,5 millió dollárt költött Basquiat 1982-es datálású, cím nélküli vásznára, amely így a legdrágább kortárs műalkotás lett. Később Maezava elismerte, nem számított arra, hogy a leütési ár ennyire fölé megy az előzetesen megállapított 60 millió dolláros becsértéknek. Nota bene, a becsérték is neki volt köszönhető, a korábbi rekordárat (57,3 millió dollárt) is ő fizette ki 2016-ban. Tehát egy év alatt megduplázta a festő rekordárát ugyanaz a gyűjtő, aki rendre úgy nyilatkozik, hisz Basquiat művészetében, és biztos benne, hogy befektetési szempontból is helyesen döntött, amikor az ösztöneit követte.
Mindenesetre Jean-Michel Basquiat Water-Worshipper (Vízimádó) című 1984-es művének műtárgypiaci karrierje Maezava igazát támasztja alá. A kép az elmúlt harminc évben újra és újra megjelent a piacon, New Yorkban, Párizsban, Londonban és végül Hongkongban aukcionálták, és egyre rövidebb idők teltek el két árverés közt, egyre biztosabb volt, hogy érdemes újra kalapács alá vinni, ugyanis nőtt az értéke. 1998-ban a Christie’s New York-i aukcióján 35 ezer dollárt ért, 2010-ben a Sotheby’s párizsi eseményén 3,2 millió dollárt adtak érte, 2014 februárjában a Sotheby’s londoni árverésén pedig már 4,1 millió dollárért kelt el, majd 2017 áprilisában a Sotheby’s árverésén Hongkongban 5,4 millió dolláron ütötték le ugyanazt a festményt.
