Világörökségi helyszínt véd Kína

Újabb, turisták által kedvelt helyszínen korlátozzák a látogatók számát: a dél-kínai Kujcsou tartománybeli Fancsingsan-hegyvidéken vezetnek be korlátozásokat. A helyszín alig két hete került fel az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára – adta hírül a távirati iroda.

A Fancsingsan-hegyvidék a földtörténeti harmadkorra visszavezethető különleges állat- és növényvilága miatt kapott világörökségi státuszt a közelmúltban az UNESCO Manámában ülésező világörökségi bizottságától. Kínában ezzel már 53 világörökségi helyszín található. A nemzetközi szervezet döntése után a helyszín védelme érdekében a tartományi kabinet 2030-ig, a következő 12 évre átfogó tervet dolgozott ki. Ennek értelmében a hegyvidékre naponta legfeljebb 23 ezer 480 látogatót, turistát engednek be.

A környéken megtiltották a fairtást, a bányászatot és az építkezést is, bármiféle munkálatot csak környezetvédelmi céllal lehet végezni a mintegy 70 négyzetkilométernyi térségben.

Manapság a világ egyre több részén okoz gondot a turistaáradat, így nem szokatlan döntés, hogy a túlzsúfolt helyszíneken korlátozásokat vezetnek be. Egyebek mellett így döntöttek a thaiföldi hatóságok is az év elején, amikor A part című filmből elhíresült Maya-öbölt érintő ideiglenes korlátozásokat jelentettek be. A partszakaszra, amelyet a világ egyik legszebb tengerpartjaként emlegetnek, naponta több mint ötezer ember érkezett hajóval, veszélyeztetve az élővilágot. A sziget koralljainak és a tengeri élővilág regenerálódásának elősegítése érdekében a helyi hatóságok úgy határoztak, hogy júniustól szeptemberig, vagyis főszezonon kívül lezárják az öblöt. Végül azonban a teljes lezárás elmaradt, de az érkező turisták számát limitálták a helyiek. Más partszakaszokon ideiglenes korlátozásokat vezettek be, ám sokan vitatják, hogy ezeknek valódi hatásuk lenne, hiszen a nyitva tartó időszak alatt tovább sérül az érintett területek élővilága, és a regenerálódásra kevés idő marad.

A thaiföldi korallzátonyok 72 százaléka egyébként már megsem­misült, 30 százaléka mindössze az elmúlt tíz év alatt ment tönkre a tengerparti szállodák és hajók szennyezései, valamint a műanyaghulladékok miatt. Mindeközben Thaiföld idegenforgalma szárnyal, az ország GDP-jének mintegy 20 százalékát generálja a szektor.

Velence is a veszélyeztetett helyszínek közé tartozik. Tavaly nyáron például naponta 60 ezer turista látogatott az 55 ezres lélekszámú városba, amely évente a harmincmilliós látogatószámot is eléri. Évek óta keresik a megoldást a városvezetők a fenntartható turizmus megteremtésére. A városvezetés különböző szabályok bevezetésével igyekszik korlátozni a turistaáradatot.

Tavaly nyáron debütált az Enjoy Respect Venezia (Élvezd és tiszteld Velencét) kampány, amelyet elsősorban a közösségi médián igyekeznek hirdetni. A szabályok – egyebek mellett – kimondják, hogy tilos fürdeni a csatornákban, piknikezni közterületen, túl hosszasan időzni a hidakon, biciklizni a városban, illetve fürdőruhában várost nézni. A szabálysértők 25 és 500 euró közötti bírságra számíthatnak.

Ennél szigorúbb például Dubrovnik vezetése: a horvát város elöljárói úgy döntöttek tavaly nyáron, hogy korlátozzák az óvárosban egy időben tartózkodó turisták számát. A Vecernji List horvát napilapra hivatkozva az MTI arról írt tavaly, hogy azoknak a turistáknak, akik jövőre – azaz idén – szeretnék meglátogatni Dubrovnikot, érdemes tájékozódniuk, mennyire zsúfolt éppen az óváros, a városlakókkal együtt ugyanis egyszerre nyolcezer ember tartózkodhat a központban. Élő webkamerán lehet megnézni, hogy egy adott pillanatban hányan vannak a helyszínen, és egyéb intézkedéseket, például a belépődíjak árának emelését is bevetik a helyi hatóságok, hogy ne lepjék el teljesen a várost a látogatók. A várfalra például 150 kunáért lehet felmenni – tavaly még 70 kunát kellett fizetni.