Fontos a szervezetfejlesztés a családi vállalkozásoknál
A családi vállalkozások általában nem kívánnak kilépni az eredeti tevékenységi körükből – mondta Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok konferenciáján.
Vöő György
2018.09.27, 12:20
Megosztom a cikket
A GDP 15-20 százalékát adja az agrár- és élelmiszeripar, vagyis az agrobiznisz – mondta Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője a Világgazdaság Magyar vállalatok, családi vállalatok konferenciáján. Az európai szántóföldek 2,7 százaléka található nálunk, de a kukorica, az olajos növények termesztésében vagy a vízi szárnyasok tenyésztésében piacvezetők vagyunk.
Hangsúlyozta, tapasztalatok alapján egy vállalkozás életében az alapítás utáni első fázis a túlélési időszaka, azaz vagy alig tud részesedést szerezni a piacon vagy erős expanziót produkál.
Az úgynevezett második fázisnak az első körös stabilizálódási időszakot nevezte az igazgató, utalva arra, hogy tartósan a fedezeti pont alatt nem lehet termelni, például a mezőgazdaságban nem lehet a világpiaci árak alatt termelni. A harmadik fázis a dimenzióváltás időszaka, ami általában mennyiségi változást jelent; például 10 ügyfél helyett már száz lesz vagy az ezer sertésből álló telep 4 ezerre bővül.
Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője Fotó: Móricz-Sabján Simon
Hollósi úgy véli,
ha a bővítési folyamat rendben alakul, akkor jön a belső motiváció; a negyedik szakaszban a vállalkozás új vertikumot akar, például feldolgozza a termesztett növényt vagy a tenyésztett állatot.
Az is elképzelhető, hogy teljesen más tevékenységbe is belevág. Ha dimenzióváltást követően tartósan a fedezeti pont alatt marad a termelés volumene, akkor a tulajdonos nemritkán leépíti a vállalkozását. Az ötödik fázis az úgynevezett második körös stabilizálódás szakasza, a hatodik fázisban a dimenzióváltás és a bővítés ismétlődik. Az igazgató megjegyezte:
a családi vállalkozások általában nem kívánnak kilépni az eredeti tevékenységi körükből.
Ha a generációváltás vagy tőkebevonás sikeres, akkor a cégek nem egyszer külföldi befektetőt vonnak be, hogy az exportpiacra léphessenek ki, ám ha stagnálnak a termelési mutatók, az nem jelent kedvező jövőképet. Van olyan forgatókönyv is, hogy a családi vállalkozások éppen megélnek a tevékenységükből, ám ha minden döntés bejön, és képesek a folyamatos megújulásra, beruházásra, akkor tartósan értékes vállalkozássá érnek.
A szakember jelezte, ez menedzsmenti igényességet is jelent, azaz a cég szervezetét fel kell tudni építeni.
A szervezetfejlesztés a generációváltás kulcsa
A témához kapcsolódó panelbeszélgetésen Bogisich Ferenc, a győri Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. QP Zrt tulajdonos-vezérigazgatója kifejtette, az autó-és járműiparban gyors változások történnek, erre jókor, gyorsan kell reagálni, a finanszírozó bank ebben tud segíteni, a piacképes válasz sokat számít. Szerinte a szervezetfejlesztés nagyon fontos, a menedzsment felépítése egy cégnél 6-8 évet vesz igénybe. A szervezetfejlesztés, a technológia bővítése, a kedvező nemzetközi gazdasági háttér banki támogatással párosulva lehetőséget ad, hogy nagyobbá nőjön egy cég.
A szervezetfejlesztés a kulcsa a generációváltásnak is.
A Világgazdaság konferenciájának kerekasztal beszélgetése Fotó: Móricz-Sabján Simon
Bölcskei György, a NagyKálló-TÉSZ Kft. ügyvezetője azt mondta: 700 ezer darab almafát gondoznak, 7 milliárdos fejlesztést szeretnének, bank nélkül ez nem lehetséges, régóta együtt dolgoznak a Takarékcsoporttal. Lengyelországot említette példaként, ott már akkorát képesek fejlődni az agrár családi vállalkozások, hogy világpiaci szereplőkké válnak, szerinte a cége is jó minőségű termékeket képes előállítani, a menedzsment is megvan, de pénz kell a beruházásokhoz, a piacszerzéshez.
Pongrácz István, a 800 hektáron gazdálkodó, vetőmaggal, de húsmarhával is foglalkozó PAM-Farm Kft. ügyvezető igazgató úgy vélte: a családi vállalkozások megerősítéséhez pénz, pénz és pénz kell; itthon a második világháborút követő 45 év törést okozott, ilyen gondja Nyugat-Európának nem volt, ám ennek dacára vannak kiteljesedő magánvállalkozások Magyarországon is.
Hollósi Dávid elmondta, a bankoknak alkalmazkodniuk kell a finanszírozásban a mezőgazdaság sajátos termelési folyamataihoz.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a generációváltásra a gyermekeket kötelezni nem szabad, ennek önkéntesnek kell lenni. A családi cég kárát látja, ha a kettős irányítás áll fenn a generációváltás után is.
Ne maradjon le a Világgazdaság híreiről, olvassa őket mindennap!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.