Cégvilág

Fogyasztóközpontú átalakulás kezdődhet

A kiskereskedelmi paradigmaváltás nemcsak a márkák piacának átrendeződését hozza magával, hanem innovatív gondolkodásra is ösztönzi a nagy kereskedelmi láncokat. Néhány újítás már itthon is ismert.

A következő évtizedekben nem csak többet kell dolgozniuk a kereskedelmi cégeknek a forgalom növeléséért és szinten tartásáért, a fejlesztésekbe is egyre nagyobb összegeket kell fektetniük, mert a fogyasztó új szintre lépett: nemcsak terméket, vásárlási élményt is akar. Az Insider Trends, a londoni székhelyű kereskedelmi és gyártói tanácsadó és piackutató vállalat folyamatosan figyeli a kereskedelmi innovációt, legutóbbi ötvenes listáján több itthon is ismert cég innovációja szerepel rangsor szerint.

Az Amazont itthon elsősorban a webes áruházáról ismerik a fogyasztók. Az Insideren az Amazon Go koncepció a céget az első helyre repítette, amely nem számít teljesen új ötletnek, pedig eddig a kereskedelmi láncok nem alkalmazták ezt a rendszert. A magyar sajtó szep­temberben számolt be róla, hogy

a cég 3000 olyan fizikai üzletet nyit, amelynek a rendszere monitorozza a vásárlói magatartást, amely terméket a kosárba tesznek, annak ellenértékét (egy mobiltelefonos applikáció segítségével) levonja a vásárló számlájáról. Így nincs kassza, nincs sorban állás, a vevő csak bemegy a boltba, leemeli a terméket a polcról és megy tovább.

A Sephorának nincs itthon boltja, de a hölgyek nagyon jól ismerik a világ egyik legnagyobb kozmetikaitermék-kereskedelmi láncát. Alapvetően nem eget rengető az innovációjuk, mégis a második helyre jöttek fel az Innovation Lab márkajelöléssel, illetve annak piaci kezelésével. Ezt a terméket az üzletekben a vásárlók tesztelhetik és elmondhatják a tapasztalataikat, sőt a fejlesztésbe is beleszólhatnak, legyen az csomagolás vagy a termék javítása. Ez az eladásösztönző modell várhatóan hatással lesz a többi, hasonló profilú láncra is.

Fotó: AFP

A Walmartnak ugyancsak nincs itthon boltja (a 2000-es években tett egy kósza kísérletet a Cora itthoni felvásárlásával, de nem lett az ügyletből semmi), mégis a világ legnagyobb napi fogyasztásicikk-kereskedelmi lánca, jóllehet Európában közel sem annyira sikeres, mint az Egyesült Államokban.

A cég 2018-ban 200 millió dollárt költ floridai áruházaiban a mobilos scan and go rendszerére, amely hasonlóan működik, mint az Amazon imént említett fizetési rendszere.(Európában egyelőre a hipermarketek diszkontosítása a legerősebb innovációs projekt annak ellenére is, hogy a szóban forgó fizetési rendszerekkel felszerelt mintaboltok első körben a 2000-es években éppen a kontinensen nyitottak meg, igaz, csak kísérleti jelleggel.) A Walmart innovációja az Insideren a kilencedik lett.

Egy jóval kisebb (ruházati) kereskedelmi cég, az Everlane következik utána, a bevétele 40 millió dollár körüli, mégis a legnagyobbak mögé sorakozott fel. A cég a folyamatos transzparenciájáról ismert, a tizedik helyre azzal került, hogy igyekszik teljes egészében átláthatóvá tenni a a termékeire rakódó költségeket. Ezzel azt mutatja be, hogy a fogyasztó mennyit is költ ténylegesen a cég egyes márkatermékeire.

Ha ezzel a módszerrel sikerül a legnagyobbak közé bekerülnie, akkor ez a szemlélet minden bizonnyal megjelenik a legnagyobb gyártóknál is, így az elemzők szerint hosszú távon kevesebb ruházatiáru-készlet mehet a szemétégetőkbe. Ugyan az elemzők hozzáteszik:

az ezerdolláros női szandál anyag- és munkaköltségeiről valószínűleg soha nem derül ki a teljes igazság.

A Starbucks is felkerült az ötvenes listára, méghozzá az Apple-lel közösen fejlesztett fizetési rendszerével, mellette a Levi’s is, amely a Google-lal közösen fejlesztett olyan dzsekit, amely mobillal összekapcsolva interaktívvá válik.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

kereskedelmi láncok kiskereskedelem
Kapcsolódó cikkek