Paks II. mellett is kellenek új kapacitások
Folyamatosan drágul az áram Európában. Németországban tavaly 30 euró volt a megawattóránkénti nagykereskedelmi ár, az idei átlag már 50 euró fölötti, a német energia- és vízgazdálkodási szövetség már a 2019-es emelkedést is előrevetítette. A tendenciának kiemelt hazai aktualitást ad, hogy mivel a mai áramárak mellett nem érdemes új erőművet építeni, a közeli jövőben talán lehet. A zölderőműveinket egyelőre az állami támogatások, azaz az adófizetők pénze teszi életképessé, Paks II. megtérülési számításai az áram majdani drágulását feltételezik, de arról a további 7000 megawattnyi új kapacitásról még így sem tudunk semmit, amellyel a Mavir szerint 2030-ig pótolni kell a kieső blokkokat. Mindez terítékre került a Stádium 28 Kör minapi, Paks II.-re összpontosító rendezvényén. Az eseményen az Energiaklub elnöke, Ámon Ada közölte: az országnak nincs szüksége a két új paksi blokkra. Energiapiaci érvei között az szerepelt, hogy az energiahatékonyság javulásával csökken az áramigény, a megújulók hódítanak, a világban pedig „kimegy a divatból az atomenergia”.
Ám a Mavir előrejelzése szerint az áramigény nő – mutatott rá Aszódi Attila, a Paks II. projekt államtitkára –, megújulókkal pedig nem termelhető folyamatosan stabil mennyiségű áram, ezért új alaperőművek mindenképpen kellenek. Ha ezek – megfelelve az Energiaklub atommentes energiatermelő modelljeinek – gázerőművek lesznek, akkor olyan nagy súly jut rájuk a termelésben, hogy amellett jelentősen nő a szén-dioxid-kibocsátás is. Németországban a sok megújuló dacára a széntüzelésű erőműveknek köszönhető a stabil áramellátás.
Az államtitkár az orosz importtól való függés szempontjából is előnyösebbnek látja az atom-, mint a gázerőműveket, mert a gázcsap bármikor elzárható, a nukleáris fűtőanyag viszont több évre betárolható (be is van tárolva), és a világ bármely részéről beszerezhető. Felsmann Balázs korábbi energetikai államtitkár azt hangsúlyozta, hogy mivel az árampiacon ma már a rugalmasság az elsődleges szempont, egyre kevésbé van szükség új alaperőművekre.
Besegítettek Pakson a Dunának
A Duna alacsony vízállása miatt tegnap kisegítő szivattyúkat kezdtek telepíteni Pakson, az atomerőmű biztonsági rendszerének folyamatos hűtővízellátása érdekében. Ma várhatóan visszaáll a Duna vízszintje a 3. intézkedési fokozat elrendelése előtti, tehát a 2. (kisvizes) szintre. A közlemény szerint a 3. fokozat elrendelése az atomerőmű működését nem befolyásolja. | VG
