Beindultak a lakásátadások

Partot ért a lakáspiaci élénkítő intézkedések gerjesztette építési hullám első szakasza, a KSH jelentése szerint az idei első három negyedévben 10,2 ezer új lakás épült, 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 26,6 ezer volt, 6,2 százalékkal kevesebb, mint 2017 azonos időszakában.

Az új épületekben használatba vett lakások 54 százaléka családi házban, 37 százaléka többlakásos épületben, 5,3 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 97-ről 100 négyzetméterre nőtt.

Növekvő átadási hullámot vetít előre, és több lefújt beruházásról is tanúskodik, hogy a tervezett lakások alig több, mint egyharmada épült meg 2016 óta, ami a kivitelezések jelentős csúszását is jelzi – állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, rámutatva, hogy az időszakban átadott 34,6 ezer lakásnál 61,6 ezerrel több építési engedélyt regisztráltak. A következő negyedévet illetően megoszlanak a vélemények, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásépítési engedélyek száma tovább emelkedhet, az OTP Ingatlanpont elemzője viszont nem vár változást. Tény, hogy a vizsgált időszakban még bizonytalan volt a kedvezményes lakásépítési áfa sorsa, azóta viszont kiderült, hogy bizonyos feltételek esetén 2019 után is alkalmazni lehet az 5 százalékos lakásáfát.

Az elmúlt két évben – a lakásáfa csökkentése és a CSOK kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban – több mint háromszorosára nőtt a lakásépítési engedélyek és kétszeresére a lakásátadások száma – foglalta össze az adatokat a Takarékbank elemzője. Megjegyezte: tavaly 14,4 ezer lakás épült, idén már a 25 ezret is elérheti az elkészülők száma, de túlfűtöttségről még mindig nincs szó, a hazai lakásállomány százévenkénti megújításához évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.

„Most éppen a kisebb városokban és a községekben élénkül az újlakás-piac, ennek elsődleges oka a 2017-ben bevezetett egyszerű bejelentés intézménye, amely a kisebb településeken jellemző családiház-építkezéseket könnyítette meg – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A használatba vett lakóingatlanok száma 2013 óta a harmadik legmagasabb, az idei első háromnegyed év pedig 2010 óta rekord.

Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre kifejtette, hogy a lakásépítések számának a kedvezményes áfakulcs kivezetése utáni visszaesése csökkenthető lenne azáltal is, ha intézményi tulajdonú bérlakások rendszerének kialakulását támogatná a kormány. Az intézményi bérlakások szektorának kialakulásához szükséges lenne, hogy a lakások és a kollégiumi szobák bérbeadása az 5 százalékos áfakörbe kerülhessen, a jogszabályi környezet a bérbeadók érdekeit jobban védje – például bérleti díj nem fizetése esetén. Emellett hatékony lenne, ha esetleges további állami ösztönzők támogatnák a munkavállalók mobilitását, például azzal, hogy a bérleti díjhoz kapcsolódó munkaadói támogatás köztehermentesen lenne adható.