Újra csődöt jelentett a Barneys

Hivatalosan is csődöt jelentett kedden a világ egyik legismertebb luxusáruházlánca, a Barneys New York. A vállalat tulajdonosa most vevőt keres az áruházak nagy részére, hogy elkerülje a felszámolást, és azt tervezi, hogy mindössze ötöt tart meg a tíz legismertebb áruházból: kettőt New Yorkban, egyet Beverly Hillsen, egyet San Franciscóban, egyet pedig Bostonban. Két nagykereskedelmi áruházat szintén megtartana a tulajdonos.

A CNBC portál korábban azt írta, hogy ha nem talál vevőt a Barneys, várhatóan nem tudja elkerülni a felszámolást.

A Barneys csődkérelme újabb kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy nagy változások mennek végbe a kiskereskedelemben: a vásárlók egyre inkább az online felé fordulnak, és közvetlenül a márkáktól vásárolnak. A Barneys problémáit tovább fokozta, hogy hatalmas bérleti díjat kellett fizetnie, mi­alatt az eladási számai visszaestek. Mivel egyre kevesebb pénze volt arra, hogy a beszállítókat fizesse, gyakran olyan áru maradt a nyakán, amely az elmúlt szezonban volt divat, sőt olyan is előfordult, hogy egyes beszállítók egyáltalán nem adtak már el a Barneysnak terméket.

Ráadásul a mostani nem az első alkalom, hogy a luxusáruház csődöt jelentett. Az elsőre 1996-ban került sor, egyebek mellett a túl magas bérleti díjak miatt.

Akkor valahogy kilábalt a cég a válságból, ám 2012-ben ismét csődközeli helyzetbe került, ekkor egy hedge fund segítette ki a szorításból, egy 530 millió dolláros adósságcsere-üzlet során. A hedge fundot működtető Perry Capital négy év elteltével már nem tett több pénzt a Barneysba, bár a tulajdonjoga megmaradt.

Akárcsak az előző csődnél, a mostani esetében is a bérleti díj volt az egyik sarkalatos kérdés. A legfontosabbnak számító Madison Avenue-i áruházát ugyanis bérli egy ingatlanbefektető cégtől, amely januárban csaknem a duplájára, 30 millió dollárra emelte az éves bérleti díjat, ez pedig csaknem teljes egészében lenullázta a Barneys adózás előtti nyereségét. Ám nem ez az egyetlen gond: a nagy luxusmárkák egyre inkább azt szorgalmazzák, hogy a vevőik a saját üzleteikben vásároljanak, így kevésbé függnek az áruháztól, mint korábban. És vannak olyan márkák is, amelyek csak helyet bérelnek a Barneys áruházaiban, ezért az elesik a jutaléktól, ráadásul az adott márka termékeit máshol nem is tudja árulni. Mindez nem csak a Barneyst sújtja: iparági szakértők szerint az áruház mint üzleti modell már nem működik. A Saks, a Nordstrom és a Neiman áruházak is érzik a rájuk nézve negatív változásokat, állítja a versenytársakról a Barneys vezérigazgatója, Daniella Vitale.

A Barneys – akárcsak a többiek – keresi a kiutat, egyebek mellett az online értékesítés fejlesztésével. Az online eladásokat 18 millió dollárról 200 millióra sikerült növelnie. De próbálkozott azzal is, hogy növelte az áruházakban lévő Fred éttermek számát, és nemrég egy luxus kannabiszüzletet is nyitott. A több mint tíz főbb áruház üzemeltetése azonban sokba kerül, és a fenti próbálkozások egész egyszerűen nem fedezik ezt a költséget.

Az áruház története a múlt század elejéig nyúlik vissza: Barney Pressman 1932-ben nyitotta meg New Yorkban a férfiruhákat áruló üzletét, majd a hatvanas években a fia segítségével sikerült igazi luxusáruházzá virágoztatni a boltot. Hamarosan már óriási hatásuk lett a divatiparra, és 1976-ban itt mutatták be Amerikában először Giorgio Armani kreációit.

A tíz lokációból mindössze

5

maradna meg

a társaságnál