Újdelhiben kezdi a terjeszkedést a Tiffany

Indiában nyit üzletet hamarosan a Tiffany. Az egyesült államokbeli ékszercégnek ez lesz az első önálló üzlete az ázsiai országban, ám nem egyedül készül a lépésre: Ázsia leggazdagabb emberével, Mukesh Ambanival együttműködve próbálja meghódítani az indiai piacot, először Újdelhiben, később Mumbaiban nyitva ékszerüzletet.

A bejelentés jól példázza, hogy bár a térség harmadik legnagyobb gazdasága némi lassulást mutatott az utóbbi időben, a nagy luxusmárkák továbbra is élénken érdeklődnek az ottani lehetőségek iránt. A The National szerint, amely az egyik vezető portál az Egyesült Arab Emírségekben, ez leginkább annak tulajdonítható, hogy bár India továbbra is az egyik legszegényebb ország, a Credit Suisse kutatóintézet 2016-os Global Wealth Reportja szerint egyben a legnagyobb ellentétek országa is, hiszen a népesség felső 1 százalékának a kezében van a teljes vagyon mintegy 58 százaléka. Ez pedig azt jelenti, hogy bőven van potenciál a terjeszkedni kívánó luxusmárkák számára, mivel a társadalom leggazdagabbjai részéről egyre nő az igény a globális luxusnevek iránt.

„India kulcsfontosságú piaccá vált a luxusbrandek számára, különösen annak fényében, hogy a nyugati piacokon már nincs sok hely növekedésre, és a szintén nagy potenciállal bíró kínai piac is véges” – idézi a portál N. Chandramoulit, a mumbai székhelyű TRA Research piackutató vezérigazgatóját. „India azon kevés piacok egyike, ahol még sikerrel bővíthetik a földrajzi portfóliójukat.”

Szerinte a vagyonos indiai vásárlók körében nagy sikere lesz a Tiffanynak, mivel az 1937-ben alapított ékszernagyhatalom az időtlen minőséget és értékálló márkát képviseli a szemükben.

Az Indiai Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a luxuscikkek piaca Indiában tavaly elérte a harmincmilliárd dolláros értéket, míg tavalyelőtt még 23,8 milliárd dollárra volt tehető a mérete. A kamara becslése szerint a szegmens a következő három év során az ötszörösére növekszik.

Ennek okai közé sorolja, hogy a gazdag réteg egyre többet utazik, így nagyobb rálátása van a globális márkák világára, és az utóbbi idők piaclazító szabályozásai is egyre vonzóbbá teszik Indiát a nemzetközi luxuscégek számára.

Már számos divatcég megvetette a lábát az 1,3 milliárd lakosú ázsiai országban: egyebek mellett az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton, amely a világ legnagyobb luxusmárkákat tömörítő vállalata, már jelen van az országban, Újdelhiben, Mumbaiban és Bengaluruban nyitottak üzleteket. Mumbai luxus-bevásárlóközpontjaiban pedig megtalálhatók az Armani, a Burberry, a Coach és a Jimmy Choo termékei.

„Nagyon is van igény fogyasztói oldalról a luxuscikkekre – állítja Gaurav Gupta, az ország egyik neves divattervezője. – Ez egy életformává vált mára Indiában, véleményem szerint nagyrészt a közösségi médiának és az utazások elterjedésének köszönhetően. És nemcsak a nagy metropoliszokban, de olyan kisebb városokból is érkeznek a vevők, mint Indaur, Lakhnau vagy Raipur (ezen városok két-, három-, illetve egymillió lakossal rendelkeznek – a szerk.), akik megengedhetik maguknak, hogy egy-egy vásárlás alkalmával akár egymillió rúpiát (4,1 millió forint) is elköltsenek” – teszi hozzá a divattervező.

Persze a gazdaság lassulásának itt is megmutatkozik a hatása, azok a cégek, amelyek a tehetős indiaiakat célozzák, saját bőrükön érzik ezt.

Az ország GDP-növekedése az idei második negyedév során hatéves mélypontra süllyedt, és 5 százalékos volt, az első negyedévben az 5,8 százalék szintén visszaesés az azt megelőző negyedév 6,6 százalékos bővülése után.

„Ez nagyban befolyásolja az eladásokat, és természetesen a luxusértékesítéseket is, hiszen ezen cikkek vásárlása nem alapvető szükséglet – állítja Jatin Ahuja, a Big Boy Toyz vállalat alapítója, amely használt luxusautókat forgalmaz Mumbaiban, kínálatában Lamborghinik, Masera­tik és Bentley-k is megtalálhatók. – A tavalyi évhez képest idén körülbelül 15-20 százalékkal csökkentek az eladások” – teszi hozzá. Szerinte egyéb kihívások, például a magas importvámok is közrejátszanak a forgalomcsökkenésben. Emiatt például Indiában minden más országnál drágábbak a felső kategóriás autók: minden importált autóra, amelynek az értéke meghaladja a negyvenezer dollárt (12 millió forint), százszázalékos importvámot kell fizetni.

Indiában luxusadó is létezik, ez például egy ötcsillagos hotel esetében 28 százalékos, ami a legmagasabb mérték a termék- és szolgáltatási adók közül. A relatíve magas adók így azt eredményezik, hogy a gazdag indiaiak szívesebben vásárolnak Dubajban, az Egyesült Államokban vagy Európában.

Ám hosszabb távon bizakodó a cégalapító: szerinte óriási potenciál rejlik az ország elitjében. „Az indiaiak mindig is kedvelték a luxust, minél több luxuscég jön az országba, annál jobban szem előtt lesznek ezek a termékek, és így a kereslet is növekszik majd” – vélekedik.

Természetesen arról sem lehet elfeledkezni, hogy az indiai lakosság túlnyomó részének mindezen luxuscikkek elérhetetlenek. Egy olyan országban, ahol több mint hetvenmillió ember él mélyszegénységben, napi 1,9 dollárnál is kevesebből tengődve, ezen a téren nem várható változás.

A társadalmi piramis csúcsán lévők kezében lévő vagyon azonban egyre gyarapszik. A londoni székhelyű Knight Frank ingatlanos cég márciusban közreadott kutatása szerint az indiai lakosság azon része, amelynek a személyes vagyona eléri vagy meghaladja a harmincmillió dollárt, az elmúlt öt év során átlagosan 24 százalékkal gyarapította a javait.

És bár annak ellenére, hogy vannak közgazdászok, akik szerint India tavalyi rekordnövekedése sem egészen az, aminek látszik, ugyanis a mérési módszerek különbözősége miatt a valódi növekedés elmaradhatott a közölt növekedési adatoktól, sokan még mindig úgy vélik, a térség potenciálja óriási.

„Az olyan feltörekvő piacok, mint India vagy a Fülöp-szigetek, várhatóan a legerősebb növekedési rátát érhetik el a következő években” – állítja Nicholas Holt, a Knight Frank ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős kutatási igazgatója.

Elemzések szerint a luxusköltések 42 százaléka a luxusdivatcikkekre irányult tavaly, ezt szorosan követte az elektronikai cikkekre és az ékszerekre való ráfordítás.

Ezek pedig igencsak jó hírek a luxusmárkáknak, többek között a Tiffanynak is, hiszen a piacra lépése olyan időszakban történik, amikor a globális kereskedelmi háború hatása erőteljesen megmutatkozik a hasonló cégek számaiban. A Tiffany nemzetközi eladásai 3 százalékkal csökkentek az első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, és a cég a Kína–Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború miatti aggodalmában júniusban csökkentette az előirányzott bevételeit – ez pedig csak még ígéretesebbé teheti a szemében az indiai piacot.

Persze az infrastrukturális kihívásokról sem szabad elfeledkezni, hiszen Indiában számos városban egyszerűen nincs olyan főutca, ahol megjelenhetnének a luxusmárkák, azonban az utóbbi időben számos bevásárlóközpont építése kezdődött meg, ami újabb lehetőségeket kínál a számukra.

A luxuscikkek piaca tavaly elérte a

30

milliárd dolláros

értéket Indiában