DUIHK: mottó a versenyképesség

A Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) idei vezérfonala a tagvállalataink versenyképességének a javítása lesz, ez a cél megegyezik a kormány törekvéseivel – közölte Sávos András, a DUIHK elnöke a szervezet évnyitó rendezvényén. Felidézte, hogy a kamara 1993-as megalakulásakor még csak 4,4 milliárd eurót tett ki a német–magyar áruforgalom, amely mára 57 milliárd euróra bővült. Kiemelte, hogy mindkét ország gazdasága érzékeny a nemzetközi hatásokra, ezért számolniuk kell a Brexit, a kereskedelmi háborúk hatásaival, hosszabb távon pedig a technológiaváltással és a digitalizációval is. Tájékoztatása szerint 2020-ban a DUIHK három területre fókuszál: a szakképzett munkaerő megsegítésére, a környezettudatosságra és a digitális átalakulásra. „Ezek jelentőségét senki sem vitatja, de sokkal kevesebben tudják elképzelni, hogy milyen kihívások elé állítják a vállalkozásokat a következő években” – tette hozzá.

Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: folytatni kell a magyar gazdaság dimenzióváltását, ennek megfelelően pedig a beruházáspolitika az idén a fejlesztéseket ösztönzi a termelés helyett. A 2020-as év egyik legfontosabb céljaként az autóipari beruházások, azon belül is az elektromobilitáshoz kapcsolódó gyártási kapacitások bővítését határozta meg. A beruházási politikával kapcsolatban leszögezte, a kormány ettől az évtől már nem a létrehozott munkahelyek száma, hanem a technológiai színvonal, a hozzáadott érték és a kutatási-fejlesztési tartalom alapján dönt a beruházási támogatásokról. Szerinte ennek köszönhetően Magyarország az erősödő globális versenyben is vonzó befektetési célpont maradhat a külföldi nagyvállalatoknak.

A miniszter felhívta a német vállalatok képviselőinek figyelmét, hogy a beruházási érték alapján szükségük lesz némi fejlődésre. Beruházásaik nagysága alapján a múlt évben az ázsiai cégek 60 százalékos részesedést értek el Magyarországon, az összes új munkahely 40 százalékát a térség vállalatai teremtették. Elismerte ugyanakkor, hogy a németországi vállalatok nélkül nem születhetett volna folyamatos kiviteli és beruházási csúcs az utóbbi években. Magyarországon hatezer német cég csaknem 300 ezer munkavállalót foglalkoztat, és végleges adatok nélkül is valószínűsíthető, hogy rekordértéken zárt tavaly a két ország kereskedelmi forgalma.