Elég volt: összefogott tíz EU-tagállam Ursula von der Leyenék brutális gazdasági terve ellen, Magyarország beállt közéjük – munkahelyek tízezrei szűnhetnek meg itthon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKét nappal azelőtt, hogy az Európai Bizottság bemutatta volna az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) évek óta legnagyobb reformját, tíz tagállam közös levélben kérte a szabályok módosítását. Az ETS enyhítésére irányuló kezdeményezést Lengyelország és Olaszország indította, a dokumentumot Görögország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Ciprus és Észtország is aláírta – hívta fel a figyelmet a money.pl.
Egyre nagyobb terhet ró az energiaigényes iparágakra már a jelenlegi ETS is
A közös álláspont különösen nagy súlyt ad a kezdeményezésnek, mert az aláíró országok együtt blokkoló kisebbséget alkothatnak az Európai Unió Tanácsában. Ez jelentősen befolyásolhatja a Bizottság és az azt vezető Ursula von der Leyen reformtervének sorsát.
A levél szerint a jelenlegi ETS egyre nagyobb terhet ró az energiaigényes iparágakra. Egyaránt növeli az energiaköltségeket és a vállalatok működési kiadásait. Az aláírók kiemelik, hogy
- az acélipar,
- a cementgyártás,
- a vegyipar és a
- műtrágyagyártás
versenyképessége is veszélybe kerülhet.
Ezek a tagállamok úgy vélik, a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben nem indokolt újabb klímavédelmi terheket a lakosságra és a vállalkozásokra hárítani.
Álláspontjuk szerint az ETS reformjának egyszerre kell támogatnia a kibocsátáscsökkentést és Európa iparának megerősítését.
A levél kitér az ETS2 rendszerre is, amely a közúti közlekedés és az épületek energiafelhasználásához kapcsolódó fosszilis tüzelőanyagokra vezetne be új kibocsátási adókat. A kezdeményező országok szerint ezek az intézkedések tovább növelnék a háztartások és a gazdaság terheit, ugyanakkor a legélesebb vita a kibocsátáscsökkentés üteméről alakult ki.
A jelenlegi elképzelések alapján az energetikának és az iparnak 2039-re közel nulla nettó kibocsátást kellene elérnie. A tíz tagállam, így Magyarország szerint is, ezt túl gyors, ezért azt javasolja, hogy az átállás időszaka közelebb kerüljön a 2050-es uniós klímasemlegességi célhoz.
A kezdeményezés másik fontos eleme az energiaintenzív vállalatoknak járó ingyenes kibocsátási kvóták megőrzése. Az aláírók szerint ezek a kedvezmények segítenek megelőzni, hogy a termelés olyan országokba költözzön, ahol kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások. Emellett
kiszámíthatóbb szén-dioxid-árakat is sürgetnek, hogy a vállalatok hosszú távra tudjanak tervezni.
A közös levél egyértelmű válasz azoknak a tagállamoknak az álláspontjára, amelyek a jelenlegi ETS-rendszer fenntartását vagy további szigorítását támogatják. Az Európai Bizottság pénteken ismertette reformjavaslatát, ezt követően kezdődnek meg a tagállamok közötti tárgyalások.
Magyarországon tízezrek állása áll vagy bukik az ETS szigorításán
Noha Magyarországon viszonylag kevés vállalat tartozik az ETS hatálya alá, gazdasági jelentőségük messze túlmutat számosságukon. Az érintett energiatermelők és nagyipari szereplők együttesen a magyar GDP mintegy 10–12 százalékát állítják elő illetve meghatározó szerepet töltenek be a magyar exportban és az ipari termelésben.
Ám amint az a Magyar Tudományos Akadémia tanulmányából kiderül: a kibocsátások jelentős része erősen koncentrált, hozzávetőleg 80–85 vállalat és azok létesítményei felelnek az ETS hatálya alá tartozó hazai szén-dioxid-kibocsátás túlnyomó részéért.
A KSH adatai alapján az energetika, a vegyipar, a nehézipar és az építőanyag-ipar együttesen a hazai munkahelyek nagyjából 4–5 százalékát adják, azaz mintegy 200–220 ezer ember dolgozik közvetlenül ezekben az ágazatokban.
Ugyanakkor a közvetett gazdasági hatás ennél lényegesen szélesebb körben jelentkezik. A nagy energiatermelők és ipari vállalatok több ezer hazai kis- és középvállalkozással állnak kapcsolatban beszállítóként vagy szolgáltatóként.
- A logisztikai cégek,
- karbantartó vállalkozások,
- mérnöki irodák,
- alapanyag-beszállítók
és számos egyéb szolgáltató működése közvetlenül kapcsolódik ezekhez a nagyvállalatokhoz.
A becslések szerint minden egyes nehézipari vagy energetikai munkahely további három-négy állást teremt az ellátási láncban. Tehát a multiplikátorhatást is figyelembe véve a hazai munkahelyek 15–18 százaléka függ valamilyen formában az ETS hatálya alá tartozó vállalatok stabil működésétől. Azaz a nap végén a kibocsátáskereskedelmi rendszer módosítása a teljes magyar gazdaság teljesítményére és a foglalkoztatásra is érdemi hatást gyakorolhat.
Az ArcelorMittal számításai szerint a jelenlegi rendszer változatlan fenntartása akár 30–40 százalékos visszaesést is okozhat az európai feldolgozóipar teljesítményében, ami közvetve és közvetlenül akár ötmillió munkahelyet is érinthetne a kontinensen, de Magyarországon is több tízezezer munkahely kerülhet veszélybe így is. A kilátásba helyezett szigorítás következményei pedig egyelőre beláthatalan következményekkel járhatnak a hazai foglalkoztatásra nézve.
