BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Soha nem látott szélerőművekkel árasztja el az országot a Tisza-kormány: megmutatták a magyaroknak, mire lesznek képesek a turbinák – nagyon nem tetszett mindenkinek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Tisza-kormány eltörölte a korábbi, szigorú tiltásokat és jelentősen könnyített a szélerőművek létesítésén, így tizenöt év kihagyás után újra épülhetnek szélturbinák Magyarországon. Vélhetően ettől nem teljesen függetlenül az Energiaklub Facebook-posztban szedte össze az újgenerációs szélerőművek előnyeit, ám maguk sem számíthattak arra, hogy írásuk milyen lavinát indít el.

Tizenöt év kihagyás után ismét épülhetnek új szélerőművek Magyarországon. Ezalatt a nemzetközi szélenergia-ipar jelentős technológiai és gazdasági átalakuláson ment keresztül: a modern szélerőművek turbinái nagyobb teljesítményre képesek, gyengébb szélben is termelnek, illetve a beruházási költségek is jelentősen csökkentek – állítja Facebook-bejegyzésében az Energiaklub.

Szélerömü-01, szélerőmű, szélenergia, Energiaklub
Magyarországon jóval megemelik a szélerőművek engedélyezett magasságát, cserébe jobb hatásfokot, több energiát ígérnek. / Fotó: Németh András Péter

Újongva üdvözli az Energiaklub a brutális méretű szélerőműveket

Az Energiaklub – mely civil szervezet közvetlen támogatásokban részesült az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztériumtól –, összehasonlítása szerint jól látszik, mekkora fejlődés történt az elmúlt másfél évtizedben. Példaként a közel húsz éve épült csornai 0,8 megawattos szélturbinát, illetve a korábban csúcstechnológiának számító 3 megawattos sopronkövesdi erőműveket vetik össze a jövőre Ács térségében tervezett 7 megawattos turbinákkal.

A szervezet szerint az új berendezések egyenként több mint tízszer annyi villamos energiát állíthatnak elő évente, mint a csornai erőmű, és körülbelül háromszor akkora termelésre képesek, mint a sopronkövesdi turbinák. Közvetlen területigényük továbbra is kevesebb mint 0,1 hektár.

Megítélésük szerint a fejlődés nem kizárólag a névleges teljesítményben érhető tetten. 

  • A magasabb tornyok, 
  • a hosszabb lapátok, 
  • az új anyagok és 
  • a korszerű vezérlési rendszerek 

révén a mai szélturbinák gyengébb szélviszonyok között is működésbe lépnek. Az Energiaklub szerint az éves kihasználtságuk mintegy 30 százalékkal javult az elmúlt tizenöt évben.

2010 és 2025 között a szélerőművek beruházási költsége egységnyi teljesítményre vetítve több mint felére csökkent, ezért a szélenergia ma már a legolcsóbb villamosenergia-termelési technológiák közé tartozik – véli a szervezet.

Az Energiaklub úgy látja, hogy a szélenergia jól kiegészíti a hazai naperőműveket, ugyanis a turbinák este, éjszaka, télen és borult időben is képesek termelni, amikor a napelemek kevesebbet vagy egyáltalán nem termelnek. Magyarországon a napenergia aránya az elmúlt években gyorsan nőtt, miközben a szélenergia részesedése továbbra is alacsony – sürgeti utóbbi elterjesztését a szervezet a bejegyzésben.

Saját követői szedték ízekre az civil szervezet posztját

A közösségi oldalon megjelent poszt alatt ugyanakkor számos kritikus hozzászólás is megjelent. Többen azt állították, hogy a szélerőművek karbantartása költséges, egyes helyeken már bontják őket, illetve magyarországi szélviszonyok mellett nem térülnek meg a beruházások. Mások a tájképi hatásokat és a zajterhelést emelték ki, valamint kétségbe vonták a technológia hosszú távú fenntarthatóságát is.

Az egyik kommentelő például így fogalmazott: 

Konkrét számításokat végeztem megtérülés, energiakitermelés hatékonyság és környezetvédelmi szempontból. Tengerparton és magas hegygerincen érdemes telepíteni, de nálunk nincs ilyen. Nem térül meg, nem környezetbarát, ronda (elcsúfítja a környezetet). Évi 120-160 napon semmi energiát nem termel. Csak a gyártónak éri meg. Elsózzák nekünk, mert valaki kinyittatja az ajtót és valakik kinyitják nekik. Csak pénzről szól. Csak semmi illúzió. Ennyi. Ettől még lehetne jó is a dolog, miért is ne, de nem az. A karbantartás is nagy üzlet, amiről sosem beszélünk. Mert elromlanak időről időre. Szerintem nem fenntartható hosszú távon. De ez nem érdekli az anyagilag érdekelteket.

A végtelenségig lehetne példákat hozni az egyet nem értő hozzászólók komentjeiből, de a hangulatuk és tartalmuk nagyjából a fenti hozzászóláshoz hasonló, amellett, hogy kisebb számban, de támogató hozzászólások is megjelentek. 

Összességében azonban úgy tűnik, hogy a téma iránt érdeklődő közönség koránt sincs elragadtatva attól, hogy hazánkban jelentősen növelni készülnek a szélenergia arányát a villamosenergia-ellátásban.

Szédítő tempóban készíti elő a kormány az óriási szélerőmű-fejlesztési programot

Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt: alig jelentette be a kormány, hogy 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitásnak nyitná meg a magyar hálózatot, Kapitány István máris feljebb emelte a tétet. A gazdasági és energetikai miniszter ugyanis a vártnál nagyobb beruházói érdeklődésre hivatkozva közölte: közel 1000 megawatt számára biztosíthatnak csatlakozási lehetőséget a közeljövőben, 2030-ig pedig összesen 4000 megawattnyi új fejlesztést terveznek.

A teljes, 4 gigawattos fejlesztés névleges teljesítménye Kapitány István gazadasági és energetikai miniszter szerint nagyjából négy paksi blokk kapacitásának felel meg, bár a szélerőművek termelése időjárásfüggő. 

A beruházások megvalósításához jelentős hálózatfejlesztésre is szükség lesz, amelyre a kormány mintegy 1,5 milliárd eurónyi uniós forrást fordítana.

 A hálózat korszerűsítését energiatárolók telepítése is segítheti, hogy az energiarendszer kezelni tudja a megújuló termelés ingadozásait.

Nem kevés pénzről van szó – ők lehetnek az esélyes gyártók

Abban, hogy mely cégek jöhetnek szóba, akiktől a jövőben a szélerőműveket Magyarország beszerezheti, gyenge kapaszkodót jelenthet alábbi listánk, melyen azok a szélturbinák szerepelnek, melyek technikai specifikációja megfelelhet a fentebb az Energiaklub által leírt feltételeknek.

A legesélyesebb gyártók és típusaik a teljesség igénye nélkül a következők lehetnek:

  • Vestas – V162 vagy V172 típusok, 6–7,2 MW teljesítménnyel.
  • Siemens Gamesa – SG 6.6-170 vagy hasonló, nagy rotorátmérőjű modellek.
  • Nordex – N163 vagy N175 sorozat, 6–7 MW-os kategóriában.
  • Enercon – E-175 EP5, amelyet kifejezetten gyengébb szélviszonyokra fejlesztettek.
  • GE Vernova – Cypress család 5–6 MW-os változatai.

A Magyarországra érkező új turbinák várhatóan 180–200 méteres csúcsmagassággal, 160–175 méteres rotorátmérővel, turbinánként 5–7 MW névleges teljesítménnyel és elviekben jobb energiatermelési képességgel fognak bírni alacsony, 5–7 m/s átlagos szélsebesség mellett is. Az ilyen berendezésekből egyetlen turbina évente nagyjából 15–25 GWh villamos energiát termelhet a hazai szélviszonyok között.

 

n

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.