Mostanáig tizenöt légitársaságra szabott ki mélyalvási díjat a Budapest Airport Zrt. (BUD) – közölte a társaság adatait a Világgazdaság megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A statisztikából kiderül, hogy az érintett légi közlekedési vállalatok összesen 176 olyan műveletet hajtottak végre, amely beleesett az úgynevezett mélyalvási – éjfél és hajnali öt óra közötti – időszakba. Ezt egy négy hónappal ezelőtt bevezetett szabályozás – bizonyos kivételekkel – megtiltotta. Ezért a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cég összesen 35,4 ezer euró (csaknem 12 millió forint) bírságot szabott ki a vállalatokra. Ezeket név szerint nem nevezte meg a BUD.
Az ITM arról is beszámolt, hogy a légitársaságok a teljes összeget befizették, és egyetlen esetben sem vitatták a számlán szereplő összeget. Ezt a tételt – amely a társaság légügyi hatóság által jóváhagyott, hivatalos díjszabályzatának részét képezi – kizárólag a Budapest Airport jogosult megállapítani. A teljesítését megtagadni vagy azzal szemben jogorvoslattal élni éppen ezért nincs mód. A reptér üzemeltetője vállalta, hogy az így befolyt összeget teljes egészében a legújabb, önkéntes zajszigetelési programjának megvalósítására fordítja: 2016 és 2019 között 1500 ingatlantulajdonos számára ajánlott fel a Budapest Airport ablakszigetelést 150 millió forint értékben, 2020-ban pedig újabb 1500 háztartás számára nyílik meg a lehetőség.
A mélyalvási díj bevezetéséről a légi közlekedésből származó budapesti zajterhelés csökkentése érdekében a szakmai szereplők és az érintett önkormányzatok bevonásával tavaly áprilisban megalakult Légiközlekedési és Repülőgépipari Tanács döntött. Ennek elnöke az ITM vezetője, Palkovics László. Az intézkedés célja az volt, hogy a főváros feletti repülések számát az alvás szempontjából legérzékenyebb napszakban érdemben visszaszorítsa. Az októbertől alkalmazott, zajszinten alapuló díjszabás szerint a kevésbé korszerű, legzajosabb repülőgépek után műveletenként 1000 eurót fizetnek a légitársaságok. A díj mértéke a zajbizonyítványban rögzített kedvezőbb mutatóktól függően fokozatosan csökken, a legcsendesebb járművek esetében a legmagasabb tétel tíz százalékára, mindössze 100 euróra.
Az ITM arról is beszámolt lapunknak, hogy a légitársaságok hatékonyságnövelő intézkedéseinek köszönhetően egy-egy járat ma sokkal több utast szállít, mint akár egy-másfél évtizeddel ezelőtt. „A fővárosi repülőtér tavalyi műveletszáma alacsonyabb, mint 2006-ban volt, miközben a korábbi nyolcmillió után 2019-ben több mint 16 millió utas fordult meg a légikikötőben” – mutattak rá. Hozzátették, hogy a BUD-hoz tavaly beérkezett panaszok száma nemcsak a 2018-as és 2010-es adatoktól maradt el, hanem kevesebb mint fele a 2007-es csúcsértéknek.
fizetnek a légitársaságok
