Már csak félkész házakat kérnek a vevők

Kevesebb, és zömmel nem kulcsrakész, hanem csupán félkész vagy szerkezetkész épületekre szerződnek most a kész­házvásárlók, akik igyekeznek költségtakarékosan, kalákába összeállva, ismerős villanyszerelővel, festővel és burkolóval befejezni új otthonukat – mondta a Világgazdaságnak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának (Makész) elnöke. Az építési szakszövetség tagozatába tartozó cégek a piac egyharmadát fedik le. A lakásáfa-emelés láthatóan átírta a piaci trendeket, hiszen az eddig 5 százalékos áfával számolt kulcsrakész kivitelezés – amelybe még a konyhabútort is bele tudták számolni – hirtelen 22 százalékkal lett drágább, újratervezésre kényszerítve az érdeklődőket. A tömegpiac a negyvenmillió forintos értéksáv környékén húzódik, ahol az áfatartalom most – számlára végzett kivitelezés esetén – meghaladja a tízmillió forintot.

Kárpáti József rámutatott: a költségek lefaragása érdekében sokan egyéni megoldásokhoz folyamodnak, ami sajnos többnyire számla nélküli szakipari munkákat jelent, jelentős utánpótlást biztosítva a feketegazdaság továbbterjedéséhez. Arról is beszélt, hogy a készházasok nem bánják, hogy csökken a kulcsrakész megbízások aránya, ugyanis nagyon nehéz jól dolgozó szakmunkásokat találni manapság, és a belső munkálatokon valójában semmi hasznuk nem volt a cégeknek. A kalákában építkezést egyébként nemrég a jogszabályok tették lehetővé, ami hatalmasra nyitotta a kaput a szívességinek álcázott munkavégzés előtt. Mindeközben a magánerős, saját célra építkezők számára már nem kötelező az e-napló vezetése, illetve építésvezető-művezető alkalmazása sem, aminek következtében a túl bürokratikus, bonyolult adminisztrációból hirtelen a ló másik oldalán találták magukat az érintettek. „A korábbi előírások eltörlése azonban minőségi kockázatokkal jár, aminek kellemetlen és költséges mellékhatásait utóbb érzékelik majd az építkezők” – hangsúlyozza a Makész elnöke.

A jelentősen megdrágult otthonteremtés a silány, de olcsó termékek piacának növekedéséhez vezetett. Most is vannak a piacon 180–200 ezer forintos négyzetméteráron kínált könnyűszerkezetes házak, amelyek biztosan nem felelnek meg azoknak az épületenergetikai előírásoknak, amelyek alapján jövőre már csak a közel nulla energiaigényű lakóházak használatbevételét engedélyezik, és ez az utólagos ráfordítások miatt 15–20 százalékos többletköltséggel jár majd. Az idei szerződéskötéseknél már erre is tekintettel kell lenni, ugyanis a szigorodó energetikai előírások a használatbavétel időpontjához kötik a megfelelőséget.

Az ingatlanpiac felpörgésével pár­­hu­­zamosan teret nyert készházas technológia felfutása már számok­ban is megmutatkozik: a korábbi 10-ről 13 százalékra nőtt tavalyig az elkészült családi házak körében a szerelt technológiával épültek aránya. Ez körülbelül 1,1 ezer épületet jelent, köztük minősített termékekkel, fa- vagy fémvázzal, készház-technológiával vagy helyszíni szereléssel jó minőségben épültek és változó színvonalú, ellenőrizetlen minőségűek is akadnak. Most még van munka a tavalyi megrendelésekből. Sokan december 31-ig kifizették az árat, hogy az idén még 5 százalékkal lehessen elszámolni, de máris sok alvállalkozó jelentkezik a nagy cégeknél, hogy van kapacitása, tudnak-e munkát adni, noha tavaly még annyi megbízásuk volt, hogy fel se vették a telefont – mondta Kárpáti József.

Tág árhatárok között

Az átlagos alapfelszereltségű családi házak átlagos bruttó négyzetméterára tavaly 320 ezer forint volt, ami a 260–400 ezer forintért kivitelezett épületekre vonatkozik. A prémiumkategóriás épületeknél az átlagos bruttó négyzetméterár elérte a 390 ezer forintot. A költségek emelkedése miatt a készházasok az idén a sztenderd házakra 430 ezer forintos, a prémiumkategóriánál 490–600 ezer forintos négyzetméteráron szerződnek.

Az előző év végéig

1,1

ezer szerelt technológiás épület készült el