Megérett a kifektetésre a magyar útdíjrendszer

A koronavírus terjedése a beszedett útdíjakra is kockázatot jelent, a fuvarokban bekövetkező esetleges fennakadások negatívan befolyásolhatják a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) árbevételét – erről is beszélt a ma megjelent Figyelőnek adott interjújában Bartal Tamás, az állami tulajdonú cég vezérigazgatója. Jelezte, hogy ha a járvány kitart a nyári csúcsforgalomig, akkor az e-matricás tranzakciók száma is visszaeshet. A NÚSZ értékesítése egyelőre csúcson van: tavaly már meghaladta a bruttó 365,5 milliárd forintot, ami csaknem

16 százalékos növekedés egy év alatt.

A vezérigazgató a hetilapnak úgy értékelt, hogy a NÚSZ rendszere világszinten is elfogadott magyar fejlesztés, amely a legmodernebb GPS-technológiára épül. Nagy elismerés a high-tech egyik centrumaként is ismert Tajvan útdíjkezelő társaságával kialakított partnerség, amelynek értelmében a két cég a jövőben közösen indulhat tendereken. A NÚSZ Indonéziában tanácsadást nyújt a kormánynak az elektronikus útdíjrendszer pályázatának kiírásához, és tagja annak a konzorciumnak, amely elsőbbségi jogot nyert el a versenyeztetés kapcsán. Ecuadorban is jók a pozíciói: márciusban írhatják alá azt a szerződést, amely a helyi elektronikus útdíjszedési rendszer megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről szól. A vállalat közelebbi piacokon is aktív, Szerbiában Kragujevac városával vegyesvállalatot alapított egy úgynevezett Demo City projekt kivitelezésére.

Itthon az e-útdíjjal kapcsolatos fontos fejlemény, hogy március 15-től 3,4 százalékos, inflációkövető emelés lép hatályba. A döntést a kormány hozta meg, Bartal Tamás szerint több szempont is indokolja a lépést. Ilyen például, hogy az útdíjakból befolyó összeg jókora részét még hosszú ideig felemésztik azok a PPP-konstrukciós szerződések, amelyeket a 2002–2010 közötti kormányzat kötött az M5-ös és az M6-os autópályát megépítő magáncégekkel. Ezeknek a szerződéseknek a teljesítése 2018-ban mintegy 114 milliárdos kiadással járt.