A z építkezések és a felújítások tervezésére szóló megbízások 30-40 százalékában vonták vissza vagy állították le a megkezdett munkákat az elmúlt napokban – derült ki a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) felméréséből. A kamarai kérdőíveket több mint hatezer tervező szakmérnök válaszolta meg a 21 ezres tagságból. Nagy Gyula, az MMK elnöke a Világgazdaságnak nyilatkozva kifejtette: a túlnyomórészt az építőiparban dolgozó mérnökök várakozásaira voltak kíváncsiak, és arra, hogy a következő, várhatóan nehéz időszakot miből és hogyan tudják túlélni. Az elmúlt három hétben tapasztalt megrendelői visszalépéseket pánikreakciónak tekintik, ennek intenzitása a következő hetekben enyhülhet, ha a világjárvány megfékezése érdekében elrendelt kijárási korlátozások után nem lesz szükség további szigorításokra, és láthatóvá válik a járvány lehetséges időtartama. A mérnökök körében régóta tervezett felmérésre a koronavírus miatti helyzet adott apropót. A kamara vezetősége képet akart kapni arról is, hogy tagjai milyen szervezeti formában, milyen nagyságrendű cégekben és cégeknek, milyen megrendelői körnek dolgoznak, és milyen nehézségekkel szembesülnek munkájuk során. A megbízói, befektetői kör hangulata számottevően befolyásolja a mérnöktársadalom kilátásait, így most az állami, önkormányzati, magánbefektetői és lakossági megbízók óvatossága miatt a többség pesszimistán ítéli meg a jövőt. A szakmérnökök azt látják, hogy erősen lassul az építőipar, a cégek visszafogják a kapacitásokat, a költéseket, máris racionalizálnak.
Az állami kórházépítések és -felújítások tervezésének felfüggesztése például háromszáz tervezőt érint, akiknek tetemes munka- és jövedelemkiesést okoz az érthető okokból meghozott döntés – jelezte az elnök. Nagy Gyula rámutatott: a 17 kórházra, összességében 900 ezer négyzetméternyi terület korszerűsítésére és építésére szóló tervezői megbízásokat reményeik szerint csak ideiglenesen állították le. Nem tudni, hogy mi lesz azokkal az ingatlanfejlesztésekkel, amelyeket egyelőre csak elhalasztottak, ám könnyen lehet, hogy nemcsak hónapokkal, hanem évekkel későbbre, vagy végleg törlik, ha a megrendelő helyzete vagy a piac alapvetően megváltozik. A járványügyi helyzet egyetlen nyertese a digitalizáció, amelynek térhódítása most kényszerűségből, de egy csapásra megtörtént, immár valószínűleg visszavonhatatlanul átírva ügymeneteket és teljes logisztikai folyamatokat is.
A tervezővállalkozások 90 százaléka tíznél kevesebb munkatársat foglalkoztat, a felmérés szerint nagyjából felerészben három hónapnál rövidebb időre elegendő tartalékkal. A járvány okozta gazdasági krízis biztos túléléséhez szükséges, legalább egy évre elegendő tartalékkal a mérnökirodák elenyésző százaléka rendelkezik csak. A kamarai elnök szerint biztató viszont, hogy a gazdaság más szektoraival ellentétben, ahol az újraindítás idő-, tőke- és munkaerő-igényes feladat lesz, a mérnöki irodák jellemzően gyorsan és rugalmasan tudnak reagálni az új megbízásokra. Egyelőre azonban azzal a hirtelen és sokkhatásszerűen jelentkező helyzettel kell megküzdeniük, hogy megbízásaik jelentős része bizonytalanná vált, miközben számlázni csak a munka elkészültével vagy egy-egy nagyobb szakasz lezárulta után tudnak majd.
A folyamatban lévő tervezéseket a járvány miatt elrendelt tömeges home office munkarend és a járványügyi óvintézkedések is lassították. Ez közüzemi és hatósági oldalról is nehézséget okoz, ugyanis nem minden munkafázist lehet online intézni, a helyszíni ellenőrzést, átvételt bizonyos fázisokban nem lehet kiiktatni. Mostanra a közműcégek is alkalmazkodtak a helyzethez, az elmúlt hetekben új munkaszervezésre tértek át. A kamara elnöke hangsúlyozta: a nemzetgazdaság alapvető érdeke, hogy a járvány utáni újrakezdés és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatás feltételei biztosítva legyenek, ehhez már elkészült tervek szükségesek, ezért a tervezés nem állhat le, ez közös érdekünk.
A cégek majdnem felének
3
hónapra elegendő
tartaléka van csak
Az elmúlt három hétben tapasztalt megrendelői visszalépéseket pánikreakciónak tekintik, ennek intenzitása a következő hetekben enyhülhet
