Menekülnek haza a nyugaton dolgozó magyarok — titkokat fedett fel a legújabb statisztika
Októberben nem történt nagyobb változás a munkaerőpiacon, a foglalkoztatottak 4 millió 674 ezer fős száma megegyezik az előző hónapokban mérttel — közölte a KSH friss foglalkoztatottsági adataival kapcsolatban dr. Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ez egy év alatt 24 ezer fős mérséklődést jelent a foglalkoztatásban, amiben több ok is szerepet játszik. A legfontosabb talán az aktív korú népesség létszámának erőteljes csökkenése – a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a korosztályhoz tartozók létszáma egy év alatt 71 ezer fővel lett alacsonyabb.
A második tényező a csak minimális növekedést mutató gazdaság, illetve a több éve szenvedő és csökkenő teljesítményt mutató ipar.
Ennek nyomán az ágazatban csökken a foglalkoztatás – drasztikus leépülésről nem beszélhetünk, de a kieső munkaerő pótlására vagy a kölcsönözött munkaerő kölcsönzésére egyre kevésbé van szükség. A harmadik ok a hazánkban dolgozó külföldiek számának növekedése.
Rengetegen vándorolnak haza a KSH szerint
Míg ugyanis a mai adat azt vizsgálja, hogy a magyar háztartások foglalkoztatása hogyan alakult, a kereseti statisztikával párhuzamosan megjelenő alkalmazotti adat arra mutat rá, hogy a cégek hány embert foglalkoztatnak. Ebben pedig növekedés van – szeptemberben 35 ezer fővel nőtt az alkalmazottak száma. Ez természetesen lehet azért is, mert az egyéni vállalkozók alkalmazásba kerültek, de aligha ez az egyetlen ok – a nagyobb gyáraknál egyre több a harmadik országból származó munkaerő.
Ez a vándorlás viszont a másik irányba most talán kevéssé jellemző.
A magyar háztartás tagjaként külföldi telephelyen dolgozók száma a három havi mozgóátlag alapján 105 ezer fő volt, szemben az egy évvel korábbi 107 ezer fővel – ha a csökkenés nem is nagy, de rámutat arra, hogy a főbb felvevőpiacok (Ausztria, Németország) gazdaságának gyenge teljesítménye miatt ott sincs most akkora igény munkaerőre.
Ijesztő munkanélküliségi adatok
A munkanélküliségi ráta októberben 4,4 százalék volt, ami az egy hónappal és az egy évvel korábbinál is 0,1 százalékponttal alacsonyabb. Ez is alátámasztja azt a fenti megállapodást, hogy csökken a munkaképes korúak száma és így mérséklődik az aktívak száma is, azaz az éves alapon csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett is tud a munkanélküliség csökkenni.
A következő hónapokban a munkaerőpiacon nagyobb változást a szakértő nem vár.
A foglalkoztatottak száma a demográfiai folyamatok miatt érdemben növekedni nem fog – bár valamekkora növekedésre lenne tér, ennek kihasználásához a külföldi munkavállalók számának csökkentésére lenne szükség. Az, hogy a nagy gyárak beindulása mennyire növeli a foglalkoztatást, nagyban függ attól, hogy az általuk alkalmazott munkaerő mekkora része lesz magyar és mekkora része lesz harmadik országbeli háztartás tagja.
Tízezrével költöznek haza a kivándorolt magyarok – itt vannak az adatok
Béremelés-hegyek a láthatáron
Az év végéhez közeledve a munkaerőpiac feszessége nem csak önmagában fontos, de meghatározza azt is, hogy jövőre a vállalkozások mekkora béremelésre készülnek. Ez alapján dől majd el, hogy az átlag-, illetve a mediánbér növekedése hogyan viszonyul majd a minimálbér, illetve még inkább a garantált bérminimum emelkedéséhez. Az adatok alapján a munkaerőpiac feszessége lehetne jobb is, rosszabb is: az idei érdemi reálbérnövekedés arra utal, hogy van feszesség a munkaerőpiacon, de ez azért vélhetően nem minden ágazatra jellemző.
