Megvan az olcsó román fuvarok ellenszere

A magyar közúti fuvarozók nagyon bíznak abban, hogy szeptemberben életbe lép a fuvarozók előzetes elektronikus regisztrációja. Ez ugyanis az egyetlen olyan objektív eszköz, amely lefedi a fuvar teljes útját, így ki tudja szűrni a szabálytalankodókat – közölte a Világgazdasággal Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) megbízott főtitkárhelyettese. Tájékoztatása szerint a rendszer informatikai háttere lényegében elkészült, akár be is vethető, de a jogi részét még elő kellett készíteni. A téma jó eséllyel terítékre kerül Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és az MKFE közelgő megbeszélésén is.

Az előzetes elektronikus regisztráció szeptemberi bevezetése azért is nagyon fontos, mert az eredeti határidő ez év tavasza volt, a további halasztást pedig súlyosan megsínylenék a magyar fuvarozók, akik egyébként is nagyot veszítettek a piacukból. Szakmai vélemények szerint elsősorban a magyaroknál jóval olcsóbban dolgozó romániai kamionosok akadnának fenn az ellenőrzésen. Árvay Tivadar nem vonja kétségbe, hogy a megbízó még normál díjat fizet a fuvarért, ám ahány közbeiktatott – főként speditőr – láncszem van az adott üzlet lebonyolításában, annyian veszik le a maguk hasznát. Megeshet tehát, hogy az eredeti díj végül akár meg is feleződik. Éppen ezt mutatná ki az előzetes regisztráció, mert lehetővé teszi a fuvarozók költségei­nek összehasonlítását. Így meg lehet majd vizsgálni azt is, hogy mások mitől tudnak olcsóbbak lenni a magyar szereplőknél. Az említett piacvesztés értékét mintegy 50 milliárd forintra becsülte nemrég egy másik szakmai érdekképviselet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary. A szervezet úgy számolt, hogy az összes magyarországi fuvarmennyiség 25-30 százalékát viszik el a romániai cégek, megrendelőik pedig zömmel olyan multinacionális vállalatok, amelyek a hazai fuvarvállalkozásokat a létüket veszélyeztető árversenyre kényszerítik. A NiT szintén az előzetes elektronikus fuvarlevél bevezetésében látja a megoldást. Kezdeményezésére soron kívüli piacvédelmi konzultáció is történt az ügyben.

A helyzetet rontották – az egész a logisztikai iparban – a koronavírus-járvány gazdasági hatásai is. Az ágazatot leginkább a nagy árukibocsátók leállása sújtotta: Magyarországon az autóipari és beszállítói kényszerszünetek miatt ezen a területen 50–90 százalékkal esett az áruforgalom volumene a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) június eleji adatai szerint. Noha az áruforgalom csökkenése eltérő módon érintette a cégeket – a csomaglogisztika például szárnyalt –, a válság hatása áprilistól már kézzelfogható volt. Leginkább a nemzetközi, azon belül is a nyugat-európai viszonylatokban esett a forgalom 20-30 százalékkal. A keresleti-kínálati viszonyok felborultak, a fuvardíjak 30-40 százalékkal csökkentek, ráadásul közben nőtt a nem fizető megbízók száma. Mindezek hatására a közúti fuvarozók egy része június elején jóval az önköltségi ár alatt volt kénytelen fuvarozni. A károk mérséklésére az MLSZKSZ a múlt hónap elején tízpontos javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak. A pontok között a minimális fuvarozói szolgáltatási díj bevezetése mellett szerepelt a közúti és elektronikus ellenőrzések érdemi erősítése és a kombinált fuvarozás fejlesztésének támogatása is.