Nem kell kapkodniuk a zölderőműveknek
Zöldáram termelésére építendő erőműegységek sora helyezhető üzembe az eredetileg meghatározott határidőnél legalább három hónappal később. Ugyanennyivel jár tovább a támogatás egyes már működő, hasonló létesítmények után. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének rendelete a koronavírus-járvány következtében nehéz helyzetbe került vállalkozások egy bizonyos körén hivatott segíteni, a döntés az Országgyűlés jóváhagyásával született. „A rendelkezésünkre álló információk szerint a vonatkozó MEKH-rendelet 235 vállalkozást érint” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a hivatal kommunikációs osztálya.
A haladékhoz jutók egyik csoportjába azok a cégek tartoznak a rendelet szerint, amelyek a megújuló vagy hulladékalapú energiatermelés korábbi támogatási rendszerében (KÁT) támogatást kaptak, és ez a jogosultságuk a veszélyhelyzet március 11. kezdete és 2021. június 30. között járna le. A másik csoportban azok a társaságok szerepelnek, amelyek a 2017 óta érvényes, Metár nevű rendszerben pályázat nélkül szereztek zöldprémium-támogatási jogosultságot, erőműegységük kereskedelmi üzemének pedig éppen az említett intervallumban kellett volna, illetve kellene megkezdődnie. Pályázat nélkül egyébként csak 2019. április 30-ig lehetett – 1 megawattosnál kisebb új erőművekre – prémium típusú támogatást kérni. Azóta pályázni kell, az első tendert tavaly szeptemberben írta ki a hivatal, a második most van folyamatban. A pályázatra szeptember 15-től október 15-ig nyújthatók be az ajánlatok két kategóriában. Az 1 megawatt alatti esetében évi 40 gigawattóra mennyiség osztható ki. A nagyobb kategória bővült a korábbi kiíráshoz képest, így már akár 49,99 megawatt kapacitásig nyújtható be kérelem, támogatás pedig évente együtt 350 gigawattórára adható.
Az új MEKH-rendelet által meghosszabbított megvalósítási határidők eltérő mértékben tolódnak ki, három hónap az alsó határ. A rendelet a megvalósítási határidő lejáratának dátuma alapján automatikusan, egyedi kérelmek benyújtása nélkül rendezi a határidő meghosszabbítását. Ha tehát az érintett létesítmény mindössze a mostani rendeletben szereplő, három hónapos késéssel kezdi meg a kereskedelmi termelést, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy betartotta a határidőt.
Egyébként is tömeges a módosítási igény
A 2016 végén benyújtott nagyszámú KÁT-kérelem – amelyek döntő többsége napelemes erőművek létesítésére irányult – 2019-ben is jelentős adminisztratív terhet rótt a hivatalra. A MEKH ezek módosítása kapcsán tavaly 1894 határozatot hozott, ebből 1274 a megvalósítási határidő meghosszabbításáról szólt. A KÁT és a Metár költségeit az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók (főként az ipari energiafogyasztók) viselik az általuk megvásárolt villamos energia mennyiségével arányosan. | VG
