Jövőre már termel az új kínai gyár Gödöllőn

Újabb kínai beruházást jelentettek be tegnap: a Shenzhen Kedali 14,1 milliárd forintból épít lítiumion-akkumulátorokhoz alkatrészeket gyártó üzemet Gödöllőn, amely 2021 első negyedévében el is kezdi a tömegtermelést, és két év múlva már a bővítése is beindulhat. A 330 új munkahely létrehozását eredményező befektetéshez a magyar kormány 1 milliárd 275 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, és 500 millió forinttal támogatja a kínai beruházásnak helyet adó gödöllői iparterület összekötését az autópályával, ami további befektetők számára kínál vonzó perspektívát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a gödöllői beruházás tegnapi bejelentésén az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, hogy tavaly még Koreából, az idén viszont már Kínából érkezett a legnagyobb értékű beruházás Magyarországra, darabszám szerint viszont Németországból és az Amerikai Egyesült Államokból.

Magyarország – miként szinte minden korábbi esetben – a Shen­zen Kedali beruházását is nagy nemzetközi versenyben, Közép-Európa legjobb, Európa egyik legjobb beruházási környezetét ajánlva nyerte el. Az idén is sikerült túlszárnyalni az egy év alatt megvalósított beruházási projektek előző évi számát. Ráadásul a gödöllői beruházás egy fejlődő területre koncentrál, hiszen a globálisan átalakuló autó­ipar egyre inkább az elektromos meghajtású járművek felé fordul. A Shenzen Kedali eddig hét kínai gyárban állított elő lítiumion-akkumulátorokhoz alkat­részeket, a magyarországi beruházással az a célja, hogy közelebbről szolgálhassa ki ügyfeleit az egyre bővülő európai piacon – közölte videoüzenetében Li Csien-li, a vállalat elnöke.

A kínai befektetések értéke Magyarországon meghaladja az ötmilliárd dollárt, a kínai vállalatok ma már több mint 16 ezer magyar embernek adnak helyben munkát. Az újabb beruházások idevonzása érdekében a külgazdasági és külügyminiszter szerint folytatni kell az adócsökkentést. Tavaly a világszerte végrehajtott beruházások 45 százalékát keleti tőkéből finanszírozták, a magyar export keleti irányba az elmúlt tíz évben 22 százalékkal nőtt. A magyar–kínai kereskedelmi forgalom az idén szeptember végéig további 17 százalékkal erősödött, és meghaladta az 5 milliárd dollárt.

A magyar–kínai gazdasági kapcsolatok értékét jelentősen növeli a Belgrád–Budapest vasútvonal, amelyet Magyarország kínai cégekkel épít. A projekt részleteit a magyar kormány titkosította, ezért a pontos költsége nem ismert.