A Magyar Faktoring Szövetséghez tartozó társaságok tavaly 3226 milliárd forint értékben kötöttek faktoringszerződést partnereikkel, ez 13 százalékkal nagyobb érték a 2019-esnél a szövetség összesítése szerint. Csáki Ferenc, a faktoringszövetség elnöke, a piacvezető OTP faktroringüzletágának vezetője emlékeztet: a problémás években a korábban a faktoring fő célpiacának számító mikro-, kis- és középvállalatok jutnak túl a legnehezebben a gazdálkodási problémákon, s ezért ilyenkor csökken a súlyuk a faktoringon belül. Ezt alátámasztja az is, hogy
2019-hez képest megfeleződött a mikro- és a középvállalatok által generált faktoringforgalom: a mikrovállalkozások a 2019-es 316 milliárd forint után tavaly csak 168,5 milliárd forintot tudtak felmutatni, míg a középvállalkozások esetében 1353 milliárd forintról 689 milliárd forintra korrigált vissza a forgalom.
Csáki Ferenc szerint az elmúlt években mind több nagyvállalat felfedezte fel a faktoringot, egyre több nagy cég gondol arra, hogy hagyományos nélkül, a vevői kockázatok és a követelésállomány csökkentésére alkalmas faktoringgal oldja meg finanszírozását. Több iparágban a szükség is ebbe az irányba visz, mivel a megbillenő gazdálkodás miatt a hagyományos hitelcsatornákat nehezebb elérni, tavaly például az autóipari cégek és beszállítóik élete nehezedett meg. Nem meglepő, hogy tavaly a faktoringpiaci ügyletek 61 százalékát – 1963 milliárd forintnyi forgalmat – nagyvállalatok vették igénybe, miközben 2019-ben részarányuk még az egyharmadot sem érte el. A koncentrációt mutatja az is, hogy az aktív ügyfelek száma 6 százalékkal 3786 vállalkozásra esett.
A bizonytalanabbá váló nemzetközi szállítások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a belföldi faktoring részaránya 90-ről 94 százalékra nőtt, és meghaladta a 3036 milliárd forintot. Az ágazati felosztásban azonban nincs érdemi változás – továbbra is az ügyletek több mint 50 százaléka köthető az iparvállalatokhoz. Érdekesebb, hogy a vírus miatti zárásokban fokozottabban sújtott és szolgáltatások is lényegében őrzik a 26 és 14 százalékos súlyukat.
A válságban a faktoringtársaságok is óvatosabbak lettek: a faktorált forgalomban a 2019-es 23-ról 27 százalékra emelkedett a visszkeresettel vállalt faktoring részaránya, a 862 milliárdos érték 200 milliárdos emelkedésnek felel meg.
Ilyenkor a számlakibocsátó kötelezettséget vállal, hogy sikertelen behajtás esetén visszaveszi a követelést, s maga próbálja érvényesíteni a vevővel szemben. A visszkereset nélküli követelések aránya mintegy 20 százalékkal, 1740 milliárd forintra esett. A forgalomból immár 19 százalékot, 624 milliárdot hasított ki a csak nyilvántartás jellegű faktoring – ekkor a faktorcég csak beszedésre veszi át a követeléseket a cégektől.
Csáki Ferenc elmondta továbbá, hogy több új termék is megjelent:
elsősorban banki hátterű faktorcégek kezdtek bele a beszállítói láncok finanszírozásába.
Ilyenkor akár már a készletezésbe is bekapcsolódnak a szolgáltatók, hiszen a készletből áru lesz, amelynek eladása után elérünk a hagyományos faktoringtermékhez, a követelésfinanszírozáshoz.
A faktoringszakmának a növekvő forgalom mellett részben azért is volt a korábbiaknál nyereségesebb éve, mert a visszafogta a nem fizetés kockázatát. A kamatok csökkenése ugyanakkor ellentétes irányba hatott. Bár a piaci szervezetek tartottak attól, hogy a koronavírus-válságra adott állami és jegybanki hitelprogramok révén csökken a piac, ez a félelem egyelőre alaptalannak bizonyult.
Naprakészek
Csáki Ferenc szerint a faktoringcégek viszonylagos nyugalomban várhatják a moratórium végét, hiszen a számlakibocsátó partnereikről és azok vevőiről naprakész információik vannak. Így leghamarabb ők érzik majd meg, ha megváltozik egy-egy cég számlakiegyenlítési fegyelme.
