Béremelés helyett legfeljebb szépségtapaszt kapnak a fővárosi cégek

Még májusban lezáródhat a főváros és a bérszövetségbe tömörülő szakszervezetek között a maratonira nyúlt idei bértárgyalás – erről Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, a bérszövetség koordinátora beszélt a Világgazdaságnak.

A felek szűk körben szerdán ültek asztalhoz, és a jövő héten újabb forduló következik.

A munkavállalói oldal eredetileg mintegy 6 százalékos fizetésemelést akart kiharcolni az általa képviselt 30 ezer dolgozónak. A követelés 7-8 milliárd forintból teljesülhetett volna, azonban ettől a városháza pénzhiányra hivatkozva a kezdetektől elzárkózott, és 0 százalékra tett ajánlatot.

Erre reagálva az összesen hét fővárosi tulajdonú céget, illetve a közszférát is magában foglaló bérszövetség több tagja – például a BKV és a BKK – kollektív munkaügyi vitát (kmv) kezdeményezett, a tömegközlekedési ágazatban még a sztrájk lehetősége is felmerült. A kmv azonban megrekedt, se a munkabeszüntetés, se a kmv feloldása irányába nem következtek lépések az elmúlt hónapokban.

Ennek oka eddig nem volt világos, Kordás László lapunknak adott nyilatkozatából ugyanakkor úgy tűnik, hogy a háttérben egy köztes megoldás kidolgozása zajlik, amely heteken belül a végére érhet, Budapest keretmegállapodást írhat alá a bérszövetséggel a fővárosi béremelések tárgyában.

Ez alapvetően két elemből áll, egy 2021-re vonatkozó és egy 2022-től induló, több évre szóló alkuból. Az előbbi inkább szépségtapasz lehet a konkrét béremelés kapcsán, cserébe viszont az utóbbi már egy kiszámíthatóbb, kézzelfoghatóbb fizetésfejlesztést garantálna.

Ennek részleteit a szakszervezeti vezető egyelőre nem kívánta ismertetni, de az idei elképzelésekre röviden kitért. Jelen állás szerint az lehet az egyik fő forrása az aktuális béremelésnek, hogy a főváros nem él azzal a gyakorlattal, hogy a cégek 2021-es üzleti terveiben szereplő bértömegből megtakarításokat képez a kifizetések alakulása szerint. Vagyis azokat az összegeket, amelyek különböző pozíciók megüresedése vagy pótlékelmaradások miatt felszabadulnak, a társaságoknál hagyja, így azok ha csak részlegesen is, de fokozatosan, akár havi kompenzálással javítani tudják a jövedelemszinteket. Ennek a mértéke ugyanakkor visszafogott:

információink szerint jó esetben 1 milliárd forint körüli alap jöhet így létre, amely 1-2 százalékos pluszra lehet elegendő. Kérdés, hogy ezzel beéri-e az érintett dolgozók többsége.

Szakszervezeti forrásaink jelezték, egy ilyen egyezség fogadtatása várhatóan nem lesz egyöntetűen pozitív, azoknak az érdekképviseleteknek a részéről sem, amelyek nem vettek részt a tárgyalásokon. Viszont azt is tapasztalták, hogy a sztrájkhajlandóság sem feltétlenül adott a munkavállalók körében.

Ha nem lenne ígéret a többéves, jóval látványosabb béremelésre a főváros részéről, sokkal nehezebb lenne elfogadtatni a csomagot

– fogalmazott egyikük.

További fontos jövőbeni eleme lehet a mostani megállapodásnak egy egységes Budapest-pótlékrendszer megalkotása, amely szerint a ledolgozott évek után ugyanazokat az összegeket adnák a foglalkoztatottaknak a fővárosi tulajdonú társaságoknál.