A jövő évtől lépcsőzetesen életbe lép az uniós mobilitási csomag azon passzusa, amely előírja, hogy a székhelyükön kívüli országokban szolgáltató fuvarozóknak adott idő elteltével vissza kell térniük saját országukba. Az előírás névleg a járművezetők érdekét védi, illetve – az utóbbi időben előtérbe került hangsúly szerint – fellép a postafiók-cégekkel való visszaélés ellen. Ez utóbbi szerint a fuvarozócégek csak azért jegyeznek be tényleges tevékenységet nem végző külföldi érdekeltségeket, hogy kibújjanak a hazautazási kötelezettség alól, és még több, más országon belül fuvart, úgynevezett kabotázst végezhessenek. Miközben azonban e trükközésük csak feltételezés, az vitathatatlan tény, hogy sértik a helyi fuvarozók érdekeit. Ennek fényében viszont már a sofőrök hazautaztatási kötelezettsége is inkább piac-, mint munkavállaló-védelmi intézkedésnek tűnik.
Nincs nyilvántartásunk arról, hogy hány magyarországi fuvarozónak van más uniós országban bejegyzett érdekeltsége, és ezt gyakorlatilag nem is lehet nagyon nyomon követni. Ám fontosnak tartjuk, hogy az őket is érintő döntés megalapozott felmérésen, és ne feltételezésen alapuljon
– válaszolt a Világgazdaságnak Dittel Gábor, a NiT Hungary (Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete) ügyvezető főtitkára. E megalapozottsághoz viszont részletes vizsgálatot kellene végeznie az Európai Bizottság mobilitás politikai és közlekedési főigazgatóságának a postafiók cégek tényleges tevékenységével, piaci jelentőségével kapcsolatban.
A NiT Hungary honlapján közzétett levél szerint az EU-ban – szemben az OECD-vel – nincs is pontos definíciója a postafiók-cégnek. A levél hivatkozik egy Belgiumban korábban készül tanulmányra, amelynek alapján feltételezhető, hogy az EU-13-ak 242 ezer cégének a 0,36 százaléka, az EU-15-ök 301 ezer szállító cégének pedig a 0,68 százaléka működhet csak postafiók-cégként.
Dittel Gábor szerint egyébként a sofőrök hazautazásának előírása valószínűleg a szomszédos Németországban aktív lengyelországi fuvarozókat sújthatja erősebben. Mivel a német fuvarozók úgy érezhetik, hogy a lengyel riválisok miatt piacot veszítenek, úgy gondolhatják, hogy egy ilyen politikai támogatással esetleg megfordíthatják a folyamatot.
Vagyis szeretnénk, ha egyértelműsítve lenne, hogy a postafiók-cégek működése olyan mértékben befolyásolta az uniós piacot, hogy emiatt egy ilyen átfogó szabályozást kellett hozni
– szögezte le a főtitkár.
A levelet a NiT Hungary mellett a Lengyel Közlekedésügyi és Logisztikai Munkáltatók Szövetsége, a Litván Országos Közúti Szállítók Szövetsége, a Nemzetközi Közlekedési és Logisztikai Szövetség és a Horvát Közúti Szállítók Szövetsége írta alá. Tagállami adatszolgáltatás formájában felajánlották segítségüket is a tanulmány elkészítéséhez.
Beleszólt az időjárás a pihenőidő-szabályba
Augusztus 1-jéig Németországban módosulnak vezetési és pihenésidőre vonatkozó szabályok a rendkívüli időjárás miatt kialakult körülmények miatt. Eszerint a napi vezetési idő hetente legfeljebb ötször, legfeljebb 10 óráig meghosszabbítható, és a heti vezetési idő nem haladhatja meg az 59 órát. A járművezető két egymás utáni csökkentett heti pihenőidőt vehet igénybe, ha négy egymást követő héten belül négy heti pihenőidőt tart, amelyekből legalább kettő rendszeres heti pihenőidő. A heti pihenőidő csökkenését kompenzálni kell egy egyenértékű, megszakítás nélküli pihenőidővel a kérdéses hét utáni harmadik hét vége előtt.
