A karácsony részévé vált a Black Friday

Amióta a Black Friday nem egyetlen nap, hanem legalább két-három héten át tartó leárazások sorozata, a fogyasztók nemcsak háztartási gépeket és szórakoztatóelektronikai eszközöket akarnak akciósan megvenni, hanem minden mást is 

– mondta a VG-nek Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Kifejtette, hogy a fekete pénteki vásárlói roham ma már kiterjed az ajándékvásárlás teljes vertikumára, így a ruházatra, a játékokra és a barkácsárura is. A Black Friday és a karácsonyi bevásárlás végképp összemosódott, és erre ráerősített a gyárleállásokból fakadó készlethiány, ami az akadozó szállítások miatt a limitált választékon túl drágulást is hozott. Vagyis érdemes minél hamarabb elkezdeni vásárolni, mert a hagyományos üzletekben és az online csatornákon is valószínűleg kevesebb elérhető opció lesz méretben, színben vagy éppen kiszerelésben. Sokan 60-70 százalékos akciókat hirdetnek, de Madar Norbert szerint reálisan inkább a 30–40 százalékos sávban állhat nagyobb mennyiségű készlet a kereskedők rendelkezésére. Ezzel együtt a webáruházaknál az átlagos Black Friday-költés továbbra is a 30–40 ezer forintos sávban mozog.

Tavaly 45 százalékkal nőtt a hazai e-kereskedelem, ez a bővülési dinamika pedig Európa-szerte a negyedik legnagyobb, csak Görögországban, Svájcban és Svédországban mértek ennél is nagyobbat, Lengyelország, Horvátország és Románia pedig utánunk következik a sorban 

– emlékeztetett a vezető tanácsadó. A forintgyengülés miatt euróban számolva viszont 35 százalékos a növekmény, a nemzetközi összehasonlításnál már eleve ezt vették alapul. Az elmúlt évben az áprilisi és a novemberi forgalom volt kiemelkedő a virtuális térben, az előbbi a felhalmozásokkal, az utóbbi a kijárási tilalommal volt magyarázható. Ám a magasabb bázison is 30 százalék körüli az idei növekedés, ami azért nagy szó, mert a Covid-válság előtt a 16-18 százalékos dinamika volt a megszokott. Ez azt is jelenti, hogy az átlagmagyar a korábbi 12-13 helyett immár 18-szor vásárol évente az interneten, egyre többen szereznek be élelmiszert és ruhát is online. A GKI Digital szakértője előrebocsátotta, hogy a 80 ezer forintos nyugdíjprémium várhatóan szinte teljes egészében a kiskereskedelemben, azon belül is a hagyományos boltokban fog lecsapódni. Ezzel szemben azok, akik a hitelmoratórium meghosszabbításával élve továbbra is törlesztési haladékot kapnak, költéseikkel a webáruházak eladásaihoz is hozzájárulhatnak.

Tavaly karácsonykor átlagosan 52 300 forint volt az ajándékokra szánt keret, az idén ez meghaladhatja a 60 ezer forintot (60 411), 

ami átlagosan 15,5 százalékos növekedés a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása szerint. A karácsonyi ajándékokra szánt összeg elérheti az egy háztartásra vetített átlagos nettó havi jövedelemnek akár a 17 százalékát is. A több mint 60 ezer forintos keret 28 százalékát a gyerekek ajándékaira szánják. A felmérés szerint idén az egy ajándékra tervezett átlagos költés 9017 forint, ami mintegy 600 forinttal kevesebb a tavalyinál. A látszólagos ellentétet az oldja fel, hogy míg a 2019-es nyolcról tavaly átlagosan öt főre csökkent a megajándékozottak listája, addig az idén ismét több szerettünknek, átlagosan hétnek tervezünk karácsonyi ajándékot vásárolni. Madar Norbert várakozásai szerint a szállítási nehézségek abban az értelemben is új helyzetet teremthetnek, hogy a későn érkező, áruval megrakott konténerek lehetővé teszik, hogy az év elején, januárban, februárban is leárazási hullámmal szembesüljenek a fogyasztók, hiszen ezek a készletek sem maradhatnak a kereskedők nyakán.