Nyílt levelet írtak Magyar Péternek: alapvető elvárásaikat fogalmazták meg a szakszervezetek a kormányfő felé
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA legnagyobb szakszervezetek fordultak elvárásaikkal Magyar Péter felé. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma által megfogalmazott szöveget közösen aláírva továbbították a kormány felé.
A Magyar Péternek címzett levél
A fejlett demokratikus jogállamok politikai rendszerének szerves részei a szakszervezetek, amelyek programjaikkal, állásfoglalásaikkal befolyásolják, korrigálják a komplex társadalompolitikai programot megfogalmazó és megvalósítani kívánó pártok, illetve kormányok politikáját, döntéseit. Az érdemi szociális párbeszéd, a hatékonyan működő munkaügyi kapcsolatok – amelynek szerves részét képezik a kollektív tárgyalások – hozzájárulnak a demokratikus jogállami működéshez, részei a fékek és ellensúlyok átfogó rendszerének − áll a levélben, amely így folytatódik:
Ezzel szemben hazánkban az elmúlt időszakban egy olyan kormányzati gyakorlat érvényesült, amely nem törekedett az érdek-aggregációra. A kormány a közpolitika formálását és a jogalkotást a saját belügyének tekintette és nem ismerte el, hogy az érdekegyeztetés segítségével javítható az intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága. Emellett számos intézkedéssel korlátozta a szakszervezeti, munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeit. Mindez nemcsak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Szociális Karta normáinak megsértését jelentette, hanem az Európai Unióval is tartós feszültség forrásává vált: az Európai Bizottság országjelentései évek óta következetesen bírálják a hazai szociális párbeszéd rendszerét, és annak megerősítését sürgetik. Ezért a szakszervezeti konföderációk a demokratikus jogállami működés kialakítása során elengedhetetlennek tartják az alábbiakat:
- az érdekegyeztetés alkotmányos alapjainak megteremtését, az állam ezzel kapcsolatos alapvető kötelezettségeinek beemelését az új alkotmányba;
- a valós, átlátható, érdemi megállapodásokra lehetőséget adó országos érdekegyeztetés megteremtését, egy a munka világát érintő jelentős jogszabályi, költségvetési és stratégiai döntések előkészítése céljából érdemi előzetes konzultációt biztosító országos érdekegyeztető fórum létrehozását a Kormány, a normatív szempontok szerint meghatározott reprezentatív munkáltatói érdekképviseletek és szakszervezeti konföderációk részvételével, összhangban az új magyar helyreállítási tervben foglaltakkal is;
- a szakszervezetek, valamint a szakszervezeti tagság státuszának garantálását, a szervezkedés és az egyesülés szabadságát gátló intézkedésekkel szembeni alkotmányos védelmet;
- a szakszervezeteket megillető kollektív szerződéskötés jogának alkotmányos és törvényi megerősítését a köz- és magánszférában, munkahelyi és ágazati szinten egyaránt;
- a sztrájkjogi szabályozás felülvizsgálatát, a sztrájktörvényben, valamint az egyes jogállási és ágazati törvényekben a sztrájkjogosultság kapcsán megfogalmazott indokolatlan korlátozó rendelkezések eltörlését.
A fent említett kormányzati gyakorlat hatványozottan érvényesült a közszféra területén, ahol a demokratikus munkaügyi kapcsolatok kialakításához, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) sztenderdjeinek való megfeleléshez nélkülözhetetlen a szakszervezeti tagdíj levonása és utalása vonatkozásában bevezetett indokolatlan korlátozások teljes körű megszüntetése, valamint a kollektív szerződéskötési és sztrájkjog helyreállítása.
A konföderációk a munkaügyi kapcsolatok hatékony, demokratikus rendszerének kidolgozása mellett kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók jövedelmi pozícióinak javítását. Alapvető elvárásként fogalmazzák meg, hogy mind az átlagbér, mind a minimálbér tekintetében folytatódjon a felzárkóztatás az uniós bérszínvonalhoz.
A minimálbér – a 2024. november 25-én kötött megállapodásban foglaltakkal összhangban – 2027-ben érje el az az évi várható rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át, elérve ezzel az európai minimálbér-irányelv átültetése során megfogalmazott célt. A kormányzati bérpolitika az indokolatlan béregyenlőtlenségek mérséklését kezelje prioritásként. Az EU bértranszparencia-irányelve kerüljön maradéktalanul átültetésre, a szakszervezetek váljanak a bérátláthatóságban kompetens érdekképviseleti szervvé.
A közszféra a bérek tekintetében is kiemelt figyelmet érdemel. Alapvető fontosságú, hogy az érintett ágazati szakszervezetek bevonásával a szféra széttagolttá vált kereseti rendszere kerüljön áttekintésre és induljon el egy átlátható bérfelzárkóztatási program.
A konföderációk számos további, a munkavállalókat alapvetően érintő szakpolitikai kérdésben kívánják megfogalmazni és képviselni részletes álláspontjukat, az egyeztetések megkezdésének azonban előfeltétele az érdemi szociális párbeszéd és a demokratikus munkaügyi kapcsolatok, valamint a foglalkoztatáspolitika felelős kormányzati képviseletének megteremtése.
