Működése első évében a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) alapvető célja az, hogy felmérje a regionális víziközmű-szolgáltatók tevékenységét, majd megkezdődjön a működés egységesítését célzó racionalizálás – válaszolt a VG-nek a január 1. óta működő állami társaság vezérigazgatója, Volencsik Zsolt. Az NV az állami tulajdonú regionális víziközmű-szolgáltató társaságok és víziközműrendszerek felett gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat a szakmailag minél egységesebb és hatékonyabb működtetés, valamint az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
Elsősorban a méretgazdaságosság előnyeit szeretnék kihasználni, ennek fő területei a vezérigazgató tájékoztatása szerint a beszerzés egységesítése, indokolt esetben összevonása, az informatikai rendszerek közös működtetése, egységes HR-stratégia kialakítása és követése, továbbá egy szintén egységes ügyfélszolgálati rendszer kialakítása. Ezek mellett a legfontosabb teendő a társaságok kintlévőségeinek egységes és hatékony behajtása.
Piaci vélemények szerint stabilabb pozíciót biztosítana a víziközmű-társaságoknak, ha közszolgáltatói státuszuk egyetemes szolgáltatóira változhatna.
A felvetés kapcsán Volencsik Zsolt jelezte, hogy az NV már vizsgálja az egyetemes szolgáltatóvá válás lehetőségét az ágazat egészét képviselő legnagyobb szakmai érdekképviselet, a Magyar Víziközmű Szövetség bevonásával. Most azonban elsősorban olyan intézkedésekre van szükség, amelyek már rövid távon is alkalmasak a működés optimalizálására.
Lapunk is beszámolt egy ilyen lehetséges intézkedésről:
a víziközműtörvény módosítása 2021. június 13-tól lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok és a tulajdonukban álló víziközmű-szolgáltatók is csatlakozzanak – önkéntes módon – a regionális víziközmű-szolgáltatók szakmai tapasztalataira építő működési modellhez, mégpedig az NV Zrt. által koordinált integráció eredményeként.
Ehhez azonban ingyen át kell engedniük a közszolgáltatói feladataikat és a kapcsolódó víziközművagyonukat az államnak.
Mint Volencsik Zsolt hangsúlyozta, a csatlakozási kérelem benyújtása nem jelenti automatikusan az integrációs megállapodás megkötését, mert ezt még részletes jogi, gazdasági és műszaki átvilágítás, valamint az egyedi körülmények mérlegelése és szakmai egyeztetés előzi meg. Ilyen egyeztetés kizárólag az Alföldvíz Zrt.-vel és tulajdonos önkormányzataival folyik, de a lehetőség iránt már más szolgáltatók is érdeklődtek. (Az Alföldvíz 2020-at 12,3 milliárd forintos árbevétellel zárta, nagyjából akkorával, mint 2019-ben, az 1,3 milliárdos veszteséget mutató adózott eredménye viszont feleakkora, mint az egy évvel korábbi.)
Az NV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó regionális víziközmű-szolgáltatók az idén a korábbi évekhez hasonló mértékű költségvetési támogatásban részesülnek Volencsik Zsolt válasza szerint. E társaságoknál – a kormány korábbi döntései értelmében és az ehhez szükséges forrás biztosítása mellett – az elmúlt három-négy évben átlagosan 40-42 százalékos differenciált béremelés történt, ami a következő két esztendőben a közelmúltban aláírt bérmegállapodás értelmében összesen további 15 százalékkal nő.
Mivel a víziközmű-szolgáltatás áramigénye nagy, a magas árak hatnak a költségekre is. A vezérigazgató ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az NV és a magyar állam számára ilyen helyzetben is a biztonságos működés fenntartása és a feltételek biztosítása az elsődleges.
