Az ülésen Görgényi Ernő polgármester elmondta: a helyi hálózatot a Gyulai Közüzemi Kft. üzemelteti, kivéve az úgynevezett városerdei részt. Így Gyula városának mindössze 0,0037 százalékos tulajdoni hányadot megtestesítő 10 darab, egyenként 4600 forint névértékű részvénye van az Alföldvíz Zrt.-ben.
A jogelőd Békés Megyei Regionális Vízellátó Rendszerben Gyulának 7/10 000 arányú osztatlan közös tulajdonosi részesedése van. A víziközmű-vagyonelemek értéke csaknem bruttó 33 millió forint.
Görgényi Ernő úgy fogalmazott: az a legracionálisabb megoldás, hogy ezt térítésmentesen átadják az államnak, így sem az üzemeltetéshez, sem a veszteségrendezéshez nem kell a városnak hozzájárulnia. A jelen lévő 11 képviselő 10 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatot. A képviselők ugyanilyen arányban határoztak arról is, hogy a tulajdonrész átadásával részt kívánnak venni az integrációs programban.
Az Alföldvíz Zrt.-ben legnagyobb tulajdoni hányaddal (32,8 százalékkal) rendelkező Békéscsabán csütörtök délután rendkívüli, zárt körű közgyűlésen tárgyalják ugyanezt a kérdést. Orosházán decemberben nyílt ülésen határoztak a 4,1 százalékos részesedés térítésmentes állami átadásáról.
Az állam a társaságban az eddigi 28,6 százalékkal szemben minimum 75+1 százalékos tulajdoni részarányt kíván szerezni
így „lehetősége nyílik a társaság strukturális átalakítására, valamint gazdasági modellváltásra, ezzel biztosítva a társaság jövőbeni gazdaságos működését” – olvasható az integrációs programról az előterjesztés mellékletei között. Ott szerepel az is, hogy az Alföldvíz „tőkerendezésére 2,65 milliárd forint forrásbevonás javasolt”.
Az Alföldvíz augusztus 10-i közgyűlésén a tulajdonos önkormányzatok többsége úgy határozott, hogy induljon meg az egyeztetési folyamat, „amely megalapozhatja a szolgáltató részvételét a koordinált integrációs programban, és a társaság tulajdonosainak víziközművagyon – állam részére történő – átadására vonatkozó későbbi döntéseit” – számolt be akkor az NV.
Az Alföldvíz Zrt. 2020 januárban 1,713 milliárd forintos alaptőke-emelési kéréssel fordult a tulajdonos önkormányzatok felé
a működéshez szükséges forrás megteremtése érdekében, ám a kérést forrás hiányában a tagok elutasították. Magyarország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltatójának 2019-es üzemi eredménye 647,8 millió forint veszteség; az adózott eredmény mínusz 2,7 milliárd volt.
2020. év végén az állam több mint 602 millió forintos többletforrást biztosított a békéscsabai önkormányzaton keresztül a cégnek, amelyet részben béremelésre, részben veszteségrendezésre fordíthatott.
