Ezrével rendelik a repülőket a kínaiak - A Boeing hoppon maradhat

A következő két évtizedben Kína határozza majd meg a globális repülőgéppiac keresleti oldalát, az ottani igények minimum megduplázódásával számol a Boeing szokásos, éves frissítésű kitekintésében. Az amerikai repülőgépgyártó egy évvel ezelőtt 8560, az idén már 8830 darabra becsülte a következő két évtized kínai kereskedelmi repülőgépigényét. 

Az egy hónappal ezelőtt kiadott átfogó előrejelzésében a Boeing a globális keresletet 43 975 darabban határozta meg, ebből fakadóan kínai piac kereken 20 százalékot szívhat fel 2043-ig.

A kínai kereslet derékhadát, 6720 utasszállítót a keskeny törzsű kategória modelljei teszik ki, itt a Boeing a híres-hírhedt 737 MAX-okkal száll versenybe, míg az Airbus az A320-as gépcsaláddal képviselteti magát. A teljes kínai lista a következőképpen néz ki:

• Egyfolyosós repülőgépek 6720 darab,
• Széles törzsű repülőgépek 1575 darab,
• Regionális repülőgépek 365 darab, 
• Teherszállító repülőgépek 170 darab.

Szükség is lesz a flottabővítésekre, mivel a távol-keleti ország turizmusa a becslések szerint éves átlagban 5,9 százalékkal növekedhet az előrejelzési horizonton, azaz a 4,7 százalékos világátlag feletti ütemben. 

Kína duplájára növeli légi flottáját

A feltételezés szerint az igények kielégítéséhez a jelenlegi teljes flottaméret minimum megduplázására lesz szükség, egyrészt a növekedési igények kielégítéséhez, másrészt az elöregedő és a forgalomból való kivonásra ítélt gépek pótlásához. 

A Boeing piackutatói azt is megjegyzik, hogy a kínai gazdaság gyengébb növekedése várhatóan csak átmeneti jellegű, s különösen az export megerősödésével a cargoflotta jelentős bővítése is időszerűvé válik.

Az új szállítások mintegy 60 százaléka a flotta bővítését szolgálja, míg 40 százaléka a régebbi repülőgépek cseréjéhez szükséges. Az időszak végére 

az amerikaiak szerint, akik hozzáteszik, hogy Kína üzemelteti majd a világ legnagyobb szélestörzsű-flottáját is, hogy polgárai a világ legtávolabbi pontjaira is átszállás nélkül, kényelmesen tudjanak eljutni.

Hoppon maradhat a Boeing

Nagy kérdés, hogy a Boeing a felvázolt 8830 darabos kínai igényből mennyit tud majd kielégíteni, mert miközben a gyártó és a kínai légitársaságok közötti viszony évtizedeken át gyümölcsözőnek volt mondható, az utóbbi szűk egy évtizedben a nagypolitika sötét árnyat vetett az amerikai–kínai kereskedelmi-beruházási kapcsolatokra, s ez a feszültség a légi közlekedés területén is éreztette káros hatását.

Emlékezetes, hogy Kína utolsóként, csak az idén engedte ismét a légi katasztrófáival kétes hírnevet szerzett MAX-ok használatát a saját légitársaságai számára, holott azok típushibáit már két évvel korábban kijavították. 

A Bloomberg meg is jegyzi, hogy a Boeing kínai lehetőségei körül adódnak kockázatok, a megrendeléseknél sem őket favorizálják, a szabályozó hatóságok pedig a továbbra is packáznak velük – sokszor indokolatlanul. Az idő mindenesetre a kínai repülőgépiparnak dolgozik, a hazai gyártó, a Commercial Aircraft Corp of China Ltd., azaz a COMAC egyre több gyártási tapasztalatot és megbízást szerez – döntően helyi légitársaságoktól. 

A COMAC már több száz egyfolyosós repülőgép-megrendelést „halászott el” a Boeing orra elől, amire normális körülmények között esélye se lett volna.

A kínai légitársaságok a flotta bővítésén és felfrissítésén túl együttesen nagyjából 780 milliárd dollár értékben karbantartási, digitalizációs és egyéb műszaki szolgáltatásokat is igénybe vesznek a következő két évtizedben. A repülőgépek üzemeltetésével és a karbantartásával foglalkozó állomány – a pilótákat is beleértve – nettó 430 ezer fővel bővül a vizsgált időszak végéig.

A Boeing immár több mint fél évszázada az egyik főszereplője a helyi légi közlekedésnek, egyben jelentős kínai gyártóbázissal is rendelkezik, melynek révén éves átlagban 1,5 milliárd dollár termelési értékkel járul hozzá a GDP-hez. Világszerte több mint tízezer Boeing repül az itt gyártott részegységekkel.