Elég átlátszó kifogással halogatja a megrendelt és szállításra már kész Boeing repülőgépek átvételének jóváhagyását a kínai polgári légi közlekedési hatóság (CAAC), amely a pilótafülke hangrögzítőjét energiával ellátó akkumulátorok felülvizsgálatát rendelte el. Azokét, amelyeket másutt már megfelelőnek találtak, s ad absurdum még az is lehet, hogy éppen kínai gyártású telepekről van szó.
Szakértők szerint nehéz nem észrevenni az összefüggést az amerikai–kínai vámháború legújabb fejezetekét elrendelt, az elektromos autóktól a csipeken át számos kínai exportcikket érintő drasztikus amerikai vámemeléssel. A 18 milliárd dollár értékű kínai árut érintő megemelt vámok augusztus 1-jén lépnek hatályba.
A Boeing kénytelen jó képet vágni
Peking nem is nagyon palástolta, hogy a Boeing a vámemelésre adott válaszlépések egyik célpontja lehet, bár a kínai polgári légi közlekedés sokáig nem nélkülözheti a megnövekedett utasigényekre válaszul megrendelt repülőgépeket. A kínai COMAC által gyártott gépek ugyanis majd csak évtizedek után jelenthetnek valós konkurenciát a globális piacot uraló Airbus–Boeing-páros számára.
A Boeing igyekszik jó képet vágni a kínaiak hirtelen jött kifogásaihoz, mint azt közleményükben jelezték, állnak a felülvizsgálat elé, mindenben együttműködnek a kínaiakkal, s így tesznek a megrendelőik is, hogy mihamarabb pont kerüljön a kínos intermezzo végére. Az mindenesetre
nem világos, hogy a felülvizsgálat meddig húzódhat, és milyen mértékben befolyásolhatja a Boeing idei szállítási programját.
Az utóbbi időszakban sorozatost csapásokkal, műszaki hibákkal és ennek folytán vizsgálatokkal szembesülő amerikai óriásvállalat közölte, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) már tanúsította a 25 órányi anyagot rögzíteni képes Cockpit Voice Recoder (CVR) rendszert, amely több adatot tárol, mint a korábbi változatok, így a biztonságot és a repülés közben történt események pontos rekonstruálhatóságát szolgálja. Mi több, beszerelését minden ezután gyártandó repülőbe kötelezővé tették.
A kínaiak egyébként a Boeing 737 MAX-ok kapcsán kitört botrányban is hiperóvatosan jártak el. A 2018 őszén és 2019 tavaszán bekövetkezett két, összesen 346 halálos áldozatot követelő baleset után elsőként rendeltek el repülési tilalmat az ominózus géptípusra, majd a gépek lezuhanásáért felelős műszaki hibák kijavítása után
bő két éven át tologatták a maguk részéről a légi forgalomba történő visszaengedésüket, illetve a megrendelt példányok átvételét.
Maga a tilalom öt évig tartott. A Boeing éves jelentéséből kiderült, hogy szállítások felújítása sem mondható zökkenőmentesnek. Tavaly év végén 140 darab 737 MAX 8-as repülőgép volt a raktárkészleten, ebből 85-öt kínaiak rendeltek meg.
A megrendelt gépek háromnegyede még átadásra vár
A kínai kontingens április végéig 22 géppel csökkent, akkortól viszont befagytak a szállítások, a felülvizsgálatot a Reuters információi szerint akkortájt rendelte el a CAAC.
Brian West, a Boeing pénzügyi igazgatója még a vizsgálat előtt arról tájékoztatta a befektetőket, hogy Kína mind a 85 gépet megkapja az idén, lehetőség szerint minél előbb. Erre most már aligha tenné le a nagyesküt.
Hétfőn egyébként már világossá vált, hogy Peking „utazik” a Boeingre,
akkor a kínai kereskedelmi minisztérium közölte, megtiltja egyes amerikai cégeknek, hogy a Kínával üzleteljenek, kereskedjenek. A védelmi rendszereket, űripari és katonai repülőgépeket gyártó Boeing Defense, Space & Security nevű leányvállalat is felkerült erre a listára.
Az ügy pikantériája, hogy épp a napokban avatták fel a Boeing tiencsini óriásgyárának harmadik fázisát, igaz, az a polgári repülőgépgyártást szolgálja.
