Az FGSZ Zrt. hálózatába külföldről érkező földgázból jelentős tételek el is hagyják az országot a nyilvános adatok alapján, amelyekből kiderül néhány érdekesség. Annak ellenére dől például a gáz Magyarországról Szerbiába, hogy tavaly októberben átadták az addigival ellentétes irányú szállítást lehetővé tevő határösszekötő vezetéket, addig Szerbia csak Magyarországon át juthatott földgázhoz. Az interkonnektor üzembe helyezésével módosultak a kereskedelmi szerződések is: akkortól az orosz Gazprom Magyarország helyett dél felől, a Török Áramlatból eredő Balkáni Áramlaton át küld gázt Szerbiának, amelynek így elvben nincs szüksége arra, hogy még északi irányból, Kiskundorozsmán át is importáljon.
Valami miatt egy ideje mégis visszafordul (de lehet más tranzakcióról is szó) egy számottevő tétel a szerb–magyar határon befutó tételből. A mennyiség folyamatosan változik, de az elmúlt napokban az érintett magyar mintegy 4,4, a kivitel pedig óránként 2,1 terawattóra (TWh) volt.
Eszerint a szerb–magyar gázkapcsolatokat a hosszú távú gázvásárláshoz kötődő szerződéseken felül egyéb kereskedelmi üzletek is színesítik.
Új úton Romániába
Az sem hétköznapi, hogy Románia – ahonnan mellesleg a közép-európai vevők hosszabb ideje hiába várják a fekete-tengeri földgázt – is látványos mennyiségű, óránként 3 TWh-nyi gázt vásárolt Magyarországtól. A VG piaci értesülése szerint
a romániai Transgas Magyarországtól napi hatmillió, Bulgáriától pedig napi egymillió köbmétert szerez be.
A magyar tétel Ukrajnán át érkezik, a kereskedő pedig egy Gazprom-leány lehet. Románia importjáról egy orosz lap is írt a napokban. Eszerint 2022. január elején újraindult az ország Ukrajnán keresztüli gázvásárlása Oroszországból, az online cikk napi 4,9 millió köbméterről, vagyis havi 152 millió köbméterről számol be. Előzőleg, vagyis tavaly április óta a Gazprom Ukrajnát megkerülve, a Török Áramlaton keresztül látta el Romániát.
Szóltak jó előre
Az ukrán tranzit szerepének növekedését látszólag cáfolja, hogy Ukrajnából kisebb mennyiségű, óránként mindössze 1,4 TWh-nyi gáz érkezik. Ám tudni kell, hogy az FGSZ térképén látható beregdaróci gázátadási pont virtuális, vagyis nem a Magyarországra beérkező és az onnan kivitt gázmennyiséget mutatja, hanem annak a különbözetét. Ennek alapján az 1,4 TWh-nál jóval nagyobb lehet az import és az is, az pedig, hogy az egyenleg kedd délelőtt egy adott pillanatban „csak” 0,8 TWh volt, utalhat a kivitel megugrására is. Ráadásul lehetett is számítani a magyar–ukrán határon történő szállítás felfutására annak alapján, hogy az FGSZ december 22-én jelezte: teszt jelleggel nem megszakítható földgázszállító kapacitást hoz létre az ukrajnai rendszerüzemeltetővel. A megállapodás 2022 első negyedévére vonatkozik, az óránként 3,53 TWh-s kapacitás pedig a három hónap alatt összesen akár 0,7 milliárd köbméter földgáz Ukrajnába szállítását is lehetővé teszi.
Az osztrák, a szlovák, a horvát vagy a magyar gázpiacon forrással rendelkező kereskedők a nem megszakítható kapacitások kialakítása által kedvezőbb feltételek mellett érhetik el az ukrán piacot, Ukrajna pedig több földgáz importjára lesz képes Magyarország felől a tél folyamán
– írta akkor a magyarországi rendszerüzemeltető. Kiemelte továbbá, hogy „jelen megegyezés, valamint a hosszú távú megállapodás létrejötte hozzájárulhat Magyarország regionális földgázelosztó szerepének megerősödéséhez.”
Szokatlanul jelentős tétel az Ausztrián át érkező földgáz is, amely hétfőn délután 4,8 TWh-nyi, tegnap délelőtt már 5,6 TWh-nyi volt. A tavaly októbertől hatályos magyar–orosz hosszú távú megállapodás alapján ugyanis a Gazprom szlovákiai kerülővel Ausztrián át csak kisebb tételt küld Magyarországra, nagyobbat pedig Szerbián át.
Meg-megindult ezenfelül a Horvátországból, Drávaszerdahelyen át is a behozatal az elmúlt napokban, nem túl nagy mennyiségekkel. Ez esetben a világpiacról érkező LNG-szállítmányról lehetett szó. Végül Szlovákiába is exportáltak valamennyit a kereskedők, ami szintén meglepő kicsit, mert a balassagyarmati átadási pontot jellemzően inkább érkezik, nem pedig kiutazik a gáz. Igaz, a VG piaci forrása szerint most is csak valamilyen technikai tételről lehetett szó.
Likvidebb lett a piac
A fentiek kapcsán fontos, hogy a gázszállítások kétirányúvá tételére, a hálózatok és kapacitásaik bővítésére éppen azért van szükség, hogy új útvonalakon, irányokból és mennyiségekkel korábban nem jellemző, vagy fizikailag lehetetlen szállítások indulhassanak be. Ezeken keresztül is növelhető ugyanis a gázkereskedelem likviditása, és javítható az ellátás biztonsága. Figyelemre méltó, hogy egyes szállításai növelésében Oroszország az általa elkerülni kívánt Ukrajnára is fokozott mértékben támaszkodik.
December 15-én 3,68 milliárd köbméter gáz volt a hazai föld alatti tárolókban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, ugyanannyi, mint 2018-ban, de kevesebb a közbeeső évek mennyiségénél. Az ennél frissebb uniós statisztikák 31,85 terawattórát írnak, ami nagyjából 3,25 milliárd köbméter, és 47,05 százalékos töltöttséget jelent. A hazai tárolókból kivett, az importált és a saját termelésű mennyiséggel továbbra is kielégíthetők a hazai igények.
